Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
vagy rendkívüliek lehettek. A rendes hallgatók a Műegyetem valamelyik szakosztályába beiratkozva, az illető tanfolyamra előírt vagy esetleg részükre jóváhagyott külön tanterv szerint rendszeres oktatásban részesültek, vizsgázhattak, s ez alapján bizonyítványt kaphattak. A rendkívüli hallgatók a rendes hallgatóktól megkívánt előképzettség hiányában sem bizonyos szakosztályba, sem annak valamelyik évfolyamába nem voltak beiktathatok. A rendkívüli hallgatók a műegyetemen előadott bármely műszaki és egyéb tárgyat tetszés szerint hallgathatták, de rendes vizsgatételre nem voltak jogosultak, s csak látogatási bizonyítványt kaphattak. A rendes hallgatók az egyetemes szakosztályban kezdték meg a tanulmányaikat, ahol két éven át természettudományi és más általános tárgyakat hallgattak, s ezután léphettek át a választott hároméves technikai szakosztályba. Az 1872/73. tanévi felvételi szabályzat szerint az egyetemes osztály I. évfolyamába a főreáltanodai vagy főgimnáziumi végzettséggel rendelkezőket vették fel. Azok a középiskolát nem végzett, 16 évnél idősebb ifjak, akik elemi mennyiségtanból, földleírás- és történelemből, természettanból, természetrajzból, szabadkézi és mértani rajzból, valamint magyar és német nyelvből sikeres felvételi vizsgát tettek, szintén az egyetemes osztály I. évfolyamába léphettek. Az egyetemes osztály II. évfolyamába az I. évfolyamot elvégzők kerültek. Közvetlenül azokat a középtanodát végzett tanulókat is felvették ide, akik az első évi tanfolyam valamennyi kötelező tantárgyából tett felvételi vizsgán megfelelő - politechnikumi szintű - felkészültséget mutattak fel. Akik a szóban forgó tárgyakat más technikai felsőbb tanintézetben végezték a II. évi tanfolyamba felvételi vizsga nélkül beléphettek. A hároméves technikai szakosztályokba azokat vették fel, akik az egyetemes osztály 1. és II. évi tanfolyamának minden kötelező tantárgyából bizonyítvánnyal rendelkeztek vagy ugyanezen tárgyakból sikeres felvételi vizsgát tettek. A rendkívüli hallgatóktól betöltött 18. életévet, s a műegyetem látogatására kellő képzettség kimutatását kívánták meg.168 Az 1870-es évek közepére nem csak a modem szervezeti struktúra alakult ki a Műegyetemen, de a felvételi rendszer is kikristályosodott. Előbb, az 1873/74. tanévtől a középiskolai végzettség nélkül jelentkezőknél a megkívánt betöltött 16. életévet 18-ra emelték,169 majd a felvételnek ezt a módját teljesen megszüntették, s a középiskolai végzettség sem volt már 168 A királyi József Műegyetem programja az 1872/73. tanévben. Pest, 1872. 3-5. p. 169 A királyi József Műegyetem programja az 1873/74. tanévre. Pest, 1873. 7. p. 84
