Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
lyamra. Ezeket még el tudtuk helyezni a meglévő és a leányárvaháztól kölcsönkapott helyiségekben. Jövőre azonban, ha az új építkezés el nem kezdődik, 31 főre kell korlátozni a felvehető létszámot. ”108 A felvételeknél előre - kimondva kimondatlanul - zárt számot kellene meghatározni. Ez egyet jelentene a nem faji alapú, hanem a szó eredetei értelmében vett numerus clausus = zárt szám bevezetésével. A létszám- korlátozás tervezett mértéke (39,24 %) minden szónál jobban jelzi a helyzet súlyosságát. Az egyre nehezedő háborús helyzet (utolsó háborús évek, a harcok már Magyarország mai területén folynak) következményeként azonban új építkezések elkezdéséről természetesen szó sem lehetett. így a növekvő hallgatói létszám nagyságának megfelelő elhelyezése a háború befejezése utánra maradt. 5. Összegzés A kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere az 20. század első felében elsősorban a tanintézeti időszakban (1894-1939) mutat - döntően az intézmény különleges oktatási jellegéből és a felsőfokúvá válásra való törekvéséből eredően - egyedi jellegzetességeket. Azzal párhuzamosan, hogy a 20. századi hazai felvételi rendszer egészét meghatározó problémák - nők beiratkozása, külföldi hallgatók felvételre jelentkezése -am. kir. Kertészeti Tanintézet felvételi rendjét is érintették. Egyetlen olyan, a magyarországi felvételi rendszert alapvetően befolyásoló tényező volt - a faji alapú numerus clausus -, amely a Kertészeti Tanintézetet, jogállására tekintettel, lévén középfokú szakiskola, nem érintette. A minél nagyobb számú leendő hallgató befogadására alkalmas épületek hiánya, illetve a meg lévő tanépületek szűkössége, az intézmény további fejlesztését akadályozó volta, ugyancsak nem csupán a Kertészeti Tanintézetre jellemző egyedi vonás. A m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanári kara által a probléma elhárítására felvetett kényszerintézkedés sem tekinthető egyedülállónak. Az intézmény felsőfokúvá emelkedését követően (1939-től), a m. kir. Kertészeti Akadémia, illetve a m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola felvételi rendje már a fent említetteknél is kevesebb egyedi elemet hordoz, felvételi rendet szabályozó előírásai - mivel maga is felsőfokú tanintézmény - szervesen illeszkednek a többi hasonló jogállású akadémiák, főiskolák felvételi rendjéhez. 108 Dobray: i.m. 296. p. 58
