Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Zsidi Vilmos: Felvételi követelmények a közgazdasági felsőoktatásban 1920-1957
megfelelően, a teljes átalakítást jelentette intézményi szinten, a tanári kar, illetve a hallgatóság összetételében. Mindezt úgy vitték végbe, hogy közben erőteljesen növelték a hallgató létszámot is.* 195 * * 198 A felsőoktatás ilyen mértékű átalakítása, ilyen rövid idő alatt óhatatlanul színvonalcsökkenéssel volt kivitelezhető. Az akkori „optimista” légkörben csak keveseknek tűnt fel és még kevesebben merték akkor szóvá tenni. A hivatalos terminológia a „felsőoktatás demokratizálását” emlegette. Az átalakítás különösen átütő erővel folyt közgazdasági felsőoktatás területén, aminek elsődleges oka az volt, hogy a marxista dogmatikában a közgazdaságtudomány egyfajta mindenható, a múlt, a jelen és a jövő kérdéseire egyaránt választ adni képes szerepet töltött be. Ebben a rendszerben minden más diszciplína, csak valamiféle „ancilla oeconomiae” pozíciót foglalhatott el. Természetes hát, hogy a tudományok királynőjének felkent papjai kiképzésére fokozott figyelmet kellett szentelni.199 A hallgatói összetétel megváltozását 1949-től a származás szerinti kategorizálás bevezetésével biztosították. A „munkás - paraszt” származásúak magas arányának biztosításra szakérettségis tanfolyamokat vezettek be, amelynek során 2 évet tanultak, 2 „felvételi tárgyból” s ebből tettek érettségi vizsgát. Ez a rendszer ugyan segítette a tehetséges szegények bekerülését, de a tehetősebb, osztályidegen tehetségek kizárását is eredményezte. Az adminisztratív ellenőrzést minden területre igyekezetek ki- teijeszteni: létrehozták a személyzeti, illetve a tanulmányi osztályokat. A párt, a DISZ és a szakszervezetek beköltöztek az egyetemek falai közé. 198 1937/38-ba.n 11 747 hallgató tanult a felsőoktatásban, 1952/53-ban csak nappali tagozaton 36 401, 1953/54-ben 38 383. Vö. Sáska Géza i.m. 597. p. A közgazdaságtudományi egyetemen is hasonló tendenciák érvényesültek: Létszámnövekedés az 1940-es évektől 1941/42: 2249 fő 1943/44: 3649 fő 1947/48: 4700 fő 1948/49: 1359 fő 1952/53: 3525 fő 1955/56: 3082 fő Kimutatás az 1938—39-től 1947-48. tanév végéig beiratkozott hallgatók létszámáról. BCE Lt. 6/b Nem ikt. iratok, és 25 éves a marxista közgazdászképzés. Összeáll.: Bedő Gy. - Boér A. -Ferencz L.: Bp., [1973] 276. p. 195 Hogy ez mennyire nem túlzó ironizálás, mutatja a marxista közgazdasági felsőoktatás negyedszázados évfordulójára készített kiadványból vett idézet is, ami már-már egy katekizmus terminus technikusait alkalmazza a kezdeti időkre: „Egyetemünk a szocialista forradalom szülötte, a kulturális forradalom elsőszülötte. ”, 1973. Hasonlóan fontos terület volt még a mezőgazdasági, valamint a műszaki felsőoktatás, valamint az ideológiai hátteret biztosító bölcsészeti (ideológiai) képzés is. 101
