Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
közül 8 fő (61,5 %) került be szakérettségi alapján, s szintén 8 fő (61,5 %) volt a munkás- és parasztszármazásúak létszáma is. Az I. éves gyógyszerészhallgatók közül kimaradó 4 fő mind munkás- vagy parasztszármazású volt, s közülük ketten voltak szakérettségisek.381 Miközben a munkás- és parasztszármazású vagy szakérettségis hallgatók számára végletesen eltúlzott mértékű pozitív kivételezés figyelhető meg mind a felvételi gyakorlat, mind a későbbi egyetemi vizsgáztatást illetően, a politikai szempontok alapján kevésbé preferált vagy egyenesen üldözött társadalmi rétegbe tartozó tehetséges és kiválóan teljesítő hallgatókat számos hátrányos megkülönböztetés érte. A Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi tanácsának 1952. szeptember 22-i I. rendes ülésén Tury Géza az egyetemi pártbizottság titkára leszögezte: „helytelennek tartja Gellért professzornak azt a módszerét, hogy minden jelesen szigorlatozó hallgatót hív a tudományos körbe; ezt kivitelezési vonalon objektivizmusnak nevezi. Azt kell szem előtt tartani állandóan, hogy mi a tudományos körök célja tulajdonképpen: az egyetemi tudományos káderek utánpótlása, azzal a célkitűzéssel, hogy politikailag megbízható, szakmailag jól képzett káderek kerüljenek minden helyre. A szegedi egyetemek és főiskola részéről a nyár folyamán feldolgozták statisztikailag az extemistaként bent dolgozók szociális összetételét. A kép nagyon siralmas s szinte a kérdésnek céltudatosan történő elhanyagolását mutatja. 375 extemista közül mindössze 16 a munkás /kb. 4,5 %/, 18 % paraszt, 11 % értelmiségi, 35 % alkalmazott és 29 % egyéb származású. Ezért veszélyes az, amit Gellért professzor mond. 67 %-os munkás-paraszt összetételt kell létrehozni, nem minőségcsökkentéssel, hanem jó munkával, amelyben minden professzor váljék káderessé. Az alkalmazott és egyéb származású hallgatókat nem kell hívni, mert azok ott nyüzsögnek szinte az intézetekben.”382 A tudományos diákkörökben kutató orvostanhallgatókkal szemben lényegesen nagyobb belátásról és türelemről tanúskodik Petri Gábor professzornak 1955. március 19-én készült jelentése, amely egyetlen helyen sem vizsgálta a hallgatók származási kategóriáit, hanem az érdemi munkáról és a további feladatokról számol be.383 Az 1956-os forradalmat követő visszarendeződés által ismét megszigorodó és mindinkább politikai szűrővé váló felvételi gyakorlat által egyre nagyobb számban és arányban az egyetemi továbbtanulásból kizárásra ítélt alkalmazott, értelmiségi és egyéb társadalmi rétegekből származó jelöltek 381 842-20/1953. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára) 382 840-61/1952. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára) jegyzőkönyve) 383 349/1954-55. 197