Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

rendkívüli tanácsülésen a káderanyagok elégetése mellett döntöttek.367 Nem tekinthető véletlennek, hogy 1956 decemberében és 1957 januárjában, miközben a szegedi egyetemeken és a főiskolán még szünetel a tanítás, a városban lévő hallgatók pedig röplapokkal és plakátokkal tiltakoznak a berendezkedő új rezsim ellen, a professzori kart olyan témák és kérdések felvetésével próbálja megszelídíteni a kormányzat, mint az egyetemi autonómia és a szabad felvételi kérdése.368 369

Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjait követően, amint a hatalom újraszerveződött és folytatta az ötvenes évek elejének politikáját, a tudás jelentősége a továbbtanulás szabályozásában tudatosan visszaszorult. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi- és Gyógyszerésztudományi Karának 1958. június 24-i összevont kari ülésén Kovács István rektorhelyettes szerint „Az egyetemi hallgatók felvételénél az 1958/59-es tanévben a tanulmányi színvonal és a megfelelő szociális ösz- szetétel biztosítása mellett, fokozottabb politikai követelményeket is kell támasztani. Biztosítani kell azt, hogy az újonnan felvett hallgatóknak legalább 50-60 %-a munkás-paraszt származású legyen.370 Ezen belül arra

3ö7 A döntést megelőzően a Dékáni Tanács felnyitotta és szúrópróbaszerűen megnézte a káderanyagokat, s megállapították, hogy azok érintetlenek és olyan adatokat tartalmaznak, amelyek egyrészt tárgyi tévedések és ellenkezőjük bizonyítható, másrészt olyan megállapítások olvashatók,a melyek megdöbbentő rosszindulatról tanúskodnak. 214/1956-57. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

368 A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1956. december 13-i II. rendes ülésén az egyetemi autonómia és a felvételek kapcsolatáról szólva hangzik el, hogy „a jövőben még a fellebbezések elintézése sem tartozna a minisztérium feladatai közé...az egyetemnek kell meghatároznia, hogy a felvételi vizsgán milyen tárgyakat tart szükségesnek és előzetesen közölni kell a középiskolákkal a vizsgaanyagot...a felvételi keretet maga az egyetem állapítja meg a férőhelyek, valamint a rendelkezésre álló oktatószemélyzet figyelembevételével... bár a munkás-paraszt származásúak a jövőben semmiképpen nem kerülhetnek hátrányos helyzetben, mégis nem kívánják megállapítani az egyes kategóriák százalékos arányszámát.” 256/1956-57. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve) Az 1957. január 4-i V. rendkívüli ülésén Batizfaly János professzor már mérsékeltebb álláspontot képviselve hangsúlyozta: „A szakminisztériumoknak és a szakszervezeteknek, valamint az intézetek befogadóképességeinek, a tantermek nagyságának, a tanítási anyag mértékének megfelelően kellene megszabni, hogy milyen számban lehet felvenni az egyes fakultásokra a hallgatókat, hogy egyes szakmákban ne legyen felesleges túlprodukció, más vonalon pedig szakemberekben hiány.” 294/1956-57. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

369 Sáska 2007. 106. p.

370 Hasonló szempontok fogalmazódtak meg a Művelődési Minisztérium 1959. június 9- én kelt 28.697/1959. sz. leiratában, amelyben az egyetemi, főiskolai, akadémiai, tanító- és óvónőképző intézeti felvételek szabályozását küldte meg valamennyi felsőoktatási in191