Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Zsidi Vilmos: Felvételi követelmények a közgazdasági felsőoktatásban 1920-1957

zet), mégpedig a felvétel előtt. Összességében egy erősen bürokratizált ügymenetet alakítottak ki a hallgatók megszűrésére. A zsidó hallgatók felvételének kérdése a második világháború végéig tartó korszakot átszőtte. Bár 1928-ban a numerus clausus rendelkezéseit eltörölték, a gyakorlatban mégis érvényesültek a korlátozások, amelyeket a hallgatói statisztikák is igazolnak .m Ugyanakkor a Közgazdaságtudo­mányi Karon az engedélyezett kvóta felett vettek fel izraelita vallású hall­gatókat, igaz idővel egyre csökkenő számban és arányban, különösen a zsidótörvények megjelenésétől. Közgazdasági és kereskedelmi szakos beiratkozott hallgatók 1920 -1941 (mintavétel)188 189 Tanév 1924, 28, 32 1934-1939 1941-1942 Izraelita (fő / %) Összes (fő) 402 föl 24,7% 1621 149 fó /14,4% 1034 57 fő/ 3,6% 1569 A tanári kar megpróbálta, ugyan szerény mértékben, de mégiscsak fel­felé tolni a kvótát, azonban az egyetemi vezetés részéről ellenállásba üt­köztek. ...’’Vonház István dr. ny.r.tanár jelenti, hogy a közgazdaság- kereskedelmi osztályra összesen 144-en kérték felvételüket. Az osztály javasolja a karnak, hogy az izraeliták lét- számarányát 7 %-ban állapítsa meg, az egész karra felvehető összesen 240 hallgatóhoz viszonyítva. Michailich Győző dr. ny.r.tanár javasolja, hogy csak a tényleg felvettek 6 %-a lehessen izraelita. Laky Dezső dr. ny.r.tanár megállapítja, hogy a kar egységet alkot, az izraeliták létszámarányának tehát feltétlenül az egész karhoz és nemcsak a közgazda­ság-kereskedelmi osztályra felveendőkhöz kell igazodnia. A felvehetők létszámához va­ló arányosítást ajánlja, de véleménye szerint nem volna szabad különbséget tenni a hall­gatók tekintetében, mert hiszen a közgazdaság-kereskedelmi osztály nem kvalifikál és az ezen való tanulással senki sem veszi el másnak a keresetét. Ezzel szemben a közgazdasági műveltség leszállítását egyenesen öngyilkosságnak tartja. Búd János dr. ny.r.tanár megállapítja, hogy a közgazdaság-kereskedelmi osztá­lyon, a Laky Dezső dr.ny.r.tanár által felhozottakra való tekintettel, egyáltalában nincs értelme a numerus claususnak. Súlyos bajnak látja azonban, hogy a keresztény ifjúság 188 A zsidók aránya az egyetemi és főiskolai hallgatók között 1920-1935 • 1920:10,4% • 1924:9,5% • 1928:8,4% • 1932:12,0% • 1921:11,6% • 1925:8,9% • 1929:9,0% • 1933:11,1% • 1922:11,2% • 1926:8,2% • 1930:10,0% • 1934:9,7% • 1923:10,4% • 1927:8,0% • 1931:11,9% • 1935:8,1% Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 1920-1935, Wikipédia, 2010. 12.20-i letöltés 189 A budapesti Közgazdasági Karra beiratkozott hallgatók adatbázisa. Készült 2009-ben, BCE Levéltára. 96

Next

/
Thumbnails
Contents