Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig A hazai felsőoktatási intézmények - köztük a Műegyetem - története, a felvételi rendszerek szabályozása tekintetében két nagyobb korszakra osztható. Az első korszak a kezdetektől az 1910—20-as évek fordulójáig tartott. Ebben az időszakban a felvételi rend alapját, a többi felsőoktatási intézményhez hasonlóan a Műegyetemen is az intézmények által elkészített, általában a szervezeti szabályzat részét képező, s az államfő által megerősített felvételi szabályzatok jelentették. A második korszak nyitópontját az 1920. évi XXV. te. (az ún. numerus clausus törvény) megalkotása jelentette. Az ezután kiadott felvételi szabályzatok már a felsőoktatási intézmények egészére, vagy az egyes egyetemekre vonatkozó különböző jogszabályok (törvények, miniszteri rendeletek) rendelkezései alapján készültek. Egy adott oktatási intézmény felvételi rendszerének alapeleme a felvételhez megkívánt előképzettség, amely szoros összefüggést mutat az intézmény képzési céljával és szervezeti felépítésével. Nyilvánvalóan más előképzettséget kívánt meg a leendő hallgatóitól az Institutum Geometricum, a középfokú képzést nyújtó Ipartanoda, s megint mást a modem Műegyetem. Az Institutum Geometricum alapító rendeletét 1782. augusztus 30-án írta alá II. József.158 Az ugyanezen év szeptember 19-én szentesített szervezeti szabályzattal az intézetet az uralkodó a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.159 Ennek megfelelően a szabályzat a bejutás feltételeit is meglehetősen szigorúan szabta meg: A Mérnöki Intézetbe az Egyetem vagy valamelyik akadémia bölcsészeti tanfolyamának az elvégzése után lehetett jelentkezni. A felvételi jelentkezéshez az adott akadémia vagy az Egyetem bölcsészeti kara igazgatójának írásbeli javaslata, illetve valamely törvényható158 A szabályzat magyar fordítását közli Wartha Vince: A kir. József Műegyetem 1897/98. tanévének megnyitásakor MDCCCXCVII. szeptember hó 22-én tartott beszéd. Bp., 1897. ül. függelék 45-59. p. 159 Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850. (Institutum Geometrico-Hydrotechnicum). Bp., 1980. 41. p. 80
