Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Bevezetés
Bevezetés A 2001-ben alakult Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (a továbbiakban MFLSZ) a jelenleg Magyarországon működő valamennyi felsőoktatási szaklevéltárat és az azokban dolgozó levéltárosokat tömörítő közhasznú egyesület. Jogutóda az 1993-ban 21 akkori felsőoktatási intézmény által létrehozott Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetségnek. Az MFLSZ önálló levéltári szakmai szervezetként képviselteti magát a közös levéltári szakmai testületekben és bizottságokban és a maga eszközeivel segíti a levéltárosi munka fejlesztését. Ennek egyik legfontosabb színterét az MFLSZ megalakulásától kezdődően évente más-más helyszínen - döntően a hazai egyetemi városokban - megrendezett vándorgyűlések adják. A vándorgyűléseken — más ilyen rendezvényekhez hasonlóan - előre meghatározott témakörben az MFLSZ tagjai, illetve az adott témát legjobban ismerő meghívott szakemberek tartanak előadásokat. Az időszerű levéltári szakmai kérdéseket tárgyaló előadások mellett rendszeresen megvitatjuk a felsőoktatás-történet, a levéltári forráskutatás, forrásfeltárás szélesebb szakmai közönséget érdeklő kérdéseit is. így volt ez az MFLSZ 2010-ben a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott vándorgyűlésén is, amelynek előadásai a felsőoktatási felvételi rendszer 20. századi változásait mutatták be a történész, a levéltáros vagy épp a szociológus szemével. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Oktatási Központ Levéltára nagylelkű támogatása révén most először nyílik lehetőség, hogy az elhangzott előadások szerkesztett és sok esetben bővített változatát tanulmánykötetként tehessük közzé, kiegészítve az előző évi vándorgyűlésen elhangzott két, naprakészségéből semmit sem vesztett előadással. A felsőoktatási felvételi rendszer 20. századi változásainak vizsgálata talán az egyik legjobb példa, hogy a felsőoktatás története - hazai és nemzetközi tekintetben egyaránt - nem kutatható köztörténetbe való beágyazottság, illetve a rokon résztudomány területek (művelődéstörténet, jogtörténet, politikatörténet) vagy olyan társtudományok, mint a szociológia tudományos alaposságú ismerete nélkül. 7
