Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920
Haller a következőkkel indokolta a törvényi szabályozást: „a világháború okozta változások, valamint az elmúlt két forradalom tanulságai sürgősen követelik, hogy eddigi egyetemi politikánkat revízió alá vegyük, nevezetesen oly irányban, hogy a társadalom békéjét és az ország nyugodt fejlődését veszélyeztető szellemi proletariátus szaporodását lehetőleg megakadályozzuk’’.27 Azonban a jobboldali egyetemi hallgatók szervezetei (zászlóaljak, a Turul Szövetség és az ahhoz hasonlóan szerveződő műegyetemi Hungária Magyar Technikusok Egyesülete) folyamatosan felszínen tartották annak követelését, hogy a felvételi szabályozást célzó törvény terjedjen ki a zsidó hallgatók számának korlátozására.28 Ebben következetes és erőteljes támogatókra találtak a katolikus egyház képviselői (például Prohászka Ottokár), a jobboldali társadalmi szervezetek (így az Ébredő Magyarok Egyesülete) és sajtóorgánumokban (például a kifejezetten fajvédő Szózatban).29 Ezek a körülmények eredményezték azt, hogy az 1920. évi XXV. törvénycikk értelmében bevezetett egyetemi numerus clausus kifejezetten zsidóellenes éllel született meg. A Turul, az egyetemi zászlóaljak és más bajtársi szervezetek a törvény „betartatásából” is igyekeztek kivenni a részüket, mivel úgy vélték, hogy az egyetemi vezetés nem foganatosítja azt kellő szigorral. Farkass Jenő, a szövetség egyik akkori vezére 1920. október 14-én a fajvédők lapjában, a 27 Lásd MÓL, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1920. július 21-i ülés, 35. napirend. 28 Lásd például A főiskolai ifjúság tüntetése. Nemzeti Újság, 1920. március 6. 29 A Szózat hasábjain például Zsilinszky Endre 1920. március 11-én terjedelmes vezércikkben foglalkozott az egyetemi numerus clausus kérdésével: „Az egyetem ma - de minden főiskola - megbolygatott méhkashoz hasonló” - írta. „Az államélet lassan kilá- bol a forradalomból, (...) a főiskolai ifjúság lelkében azonban továbbforr az augusztusi ellenforradalom, a keresztény nemzeti forradalom.” A Galilei Körre és az őszirózsás forradalomra utalva kijelentette: „a férfiatlan, anti- militarista, pacifista, nemzetellenesen nemzetközi szellem, mely végül a »virágos« forradalomban virágzott ki, a főiskolákról, elsősorban a budapesti egyetemekről indult hódító útjára. És a főiskolákról fog útnak indulni az új magyar faji, nemzeti és szociális szellem is, mely egyrészt újjá kell, hogy gyúrja a magyar nép lelkivilágát és erkölcsét, másrészt be kell, hogy töltse azokat a hatalmi pozíciókat, melyeket belső ellenségeink lábai alól ki akarunk sajátítani. Semmi kétség: a destrukció kígyó-feje a főiskolákon lapult meg, ott szedte magába táplálékait, teste azonban át meg átfonta az egész magyar élet törzsét. A kígyó fejét tehát ott kell széttaposnunk, ahol található: a főiskolákon.” Ezért van szerinte szükség a numerus claususra, és úgy vélte, hogy „főiskolákon keresztül kell tehát megindulnia a magyar fold és élet visszaszerzésének is a gyökeres magyarság számára”. Zsilinszky Endre: Az egyetemi kérdés. Szózat, 1920. március 11. - Lásd még Ulain Ferenc: A numerus clausus. Szózat, 1920. szeptember 8. 31
