Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)

A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V.19.) M.M. számú rendelete a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról Egyre növekszik a felsőoktatási intézmények szerepe a szocializmus teljes felépí­tése társadalmi és politikai követelményeinek kielégítésében. Azért, hogy a jövőben e feladatoknak még jobban megfelelhessenek, lehetővé kell tenni, hogy az állampolgár­ok minél szélesebb köre rátermettségétől, tehetségétől és elhatározásától függően ta­nulhasson a felsőoktatási intézményekben. Továbbra is fontos társadalmi feladatnak kell tekinteni és tehetségük kifejlesztése, valamint fokozottabb anyagi támogatásuk révén elő kell segíteni, hogy a fizikai munkát végző szülők gyermekei minél nagyobb számban szerezzenek felsőfokú képzettséget. A felvételi kérelmeket a pályázók rátermettségét, tehetségét, felkészültségét és magatartását alapul véve kell elbírálni. Ezekből kiindulva a felsőoktatási intézmények felvételi rendjét a 35/1962. (IX.16.) Korm. számú rendelet 2. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom: Jelentkezés 1. §. (1) Minden magyar állampolgár kérheti felvételét az általa választott felsőoktatási intézménybe, ha a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettsége megvan, egészségi szempontból alkalmas és a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelel. (2) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 35. életév betöltéséig lehet je­lentkezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek az esti, valamint a levelező tago­zatra olyan munkaviszonyban álló személyek és termelőszövetkezeti tagok, akik leg­alább másfél évet már munkaviszonyban, illetve termelőszövetkezeti tagsági viszony­ban töltöttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. 2. §. (1) A felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettség az érettségi vagy képesí­tő oklevéllel tanúsított középiskolai végzettség, vagy bármely felsőoktatási intéz­ményben folytatott tanulmányok sikeres befejezése. (2) A felsőfokú technikumokba és a felsőfokú szakiskolákba jelentkezés esetén megfelelő előképzettségnek számít a képzésük szakirányával egyező szakmunkás­képesítés is. (3) A külföldön befejezett középfokú vagy felsőfokú tanulmányokról szóló oklevél csak honosítás után fogadható el az előképzettség igazolásául. (4) A szükséges előképzettség alól rendkívüli indokolt esetben a művelődésügyi miniszter felmentést adhat. 3.§. 248

Next

/
Thumbnails
Contents