Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)

A 3. pontban meghatározott cselekmény bűntett és büntetése három évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha az 1. § harmadik bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott személyi körülmények igazolása végett követik el.

A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb mértéke húszezer pengő.

27. § Ha a 26. §-ban meghatározott bűntettet vagy vétséget vállalat alkalmazottja vagy megbízott követte el és a vállalat tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a vállalat tulajdonosa (üzletvezetője), illetőleg a megbízó vétség miatt a 26. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő.

28. § A 26. és a 27. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt való elítélése esetében el kell rendelni az ítéletnek az elítélt költségén hírlapban közzétételét.

29. § A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938:XV. te. 4-8. §-a hatályukat vesztik. Azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály az 1938:XV. te. 4. §-a első bekezdésében meghatározott személyekre állapít meg, a jelen törvény hatálybalépése után a zsidókra kell megfelelően alkalmazni.

A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik, a törvény végrehajtása során a visszacsatolt területekre vonatkozóan - amennyiben az ottani viszonyokhoz képest szükséges - átmenetileg eltérő szabályokat állapíthat meg.

1940. évi XXXIX. törvénycikk

az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról

1. § (1) Az egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az mind az egyetemi és főiskolai intézetek befogadóképességének, mind az országban az illető tudományszakkal kapcsolatban előreláthatóan felmerülő értelmiségi munkaerőszükségletnek megfeleljen. Az egyetemi és főiskolai intézetek befogadóképességének helyes kihasználását olyan rendelkezéssel is biztosítani lehet, amely a felvételre jelentkező tanulmányi szükségleteihez képest és az egyetemek és főiskolák meghallgatása után megállapítja, hogy az ország meghatározott területéről származó vagy területén lakó hallgató tanulmányait az ugyanazt a tudományszakot művelő egyetemek vagy főiskolák közül melyiken kezdheti meg vagy folytathatja.

(2) Az egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra felvehető hallgatók számát, továbbá a beiratkozás szabályait az egyetemek és főiskolák meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a gazdasági akadémiákra vonatkozóan pedig a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.

2. § (1) Egyetemre vagy főiskolára csak olyan hallgatót lehet felvenni, aki a magyar nemzet és állam iránt való hűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményeinek megfelel.

(2) A felvétel kérdésében az egyetem illetékes karának, illetőleg a főiskolának tanári testületé határoz. Határozata ellen fellebbvitelnek helye nincs.

3. § (1) Egyetemi és főiskolai ifjúsági egyesületek szervezetét és működésének körét a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyja jóvá. Az ilyen egyesületek felett a főfelügyeleti jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja.

243