Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Ujváry Gábor: A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon

és az egyetemi hallgatók döntő többsége kifejezetten helyeselte. Számos más országban pedig a magyar szabályozáshoz hasonlóra törekedtek az egyetemisták különböző szervezetei. Emellett - különösen a harmincas évek elejétől - a diplomás túltermelés és az értelmiségi munkanélküliség, a húszas évektől a nők felsőoktatásban vállalt szerepe, illetve az egyetemi képzés magas költségei - ezáltal pedig a rosszabb körülmények között élők felsőoktatási tanulmányainak rendkívüli nehézségei - is az alapvető kérdések közé tartoztak. Mindezekre csak félmegoldásokkal sikerült a kormányzatnak válaszolnia. Emiatt - annak ellenére, hogy a két világháború közötti magyar egyetemek és főiskolák többsége európai színvonalú volt - a kulturális kormányzat egyik legtöbbet támadott és leginkább vitatott területének a felsőoktatás-politika számított. Sok szempontból az egyetemek és a főiskolák ragaszkodtak a legmakacsabban - egyébként tiszteletre méltó - hagyományaikhoz, náluk lehetett a legnehezebben változásokat elérni.

Mindez pedig a felvételi szabályozásokban is megnyilvánult. Az alsó- és a középfokú oktatás intézményrendszerének jelentős bővülése mellett ugyanis a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma a harmincas évek elejéig nagyjából stagnált, majd visszafejlődött, s csak a második világháború idején - a megnövekedett szakemberszükséglet kielégítésére - kezdett újra növekedni. Már túl későn ahhoz, hogy a vesztébe rohanó országban mélyreható átalakulás valósulhasson meg a felsőoktatásban. Erre majd csak a negyvenes évek végén, teljesen új történelmi körülmények között került sor. Kommunista diktatúrában, amikor a kélt világháború közötti faji korlátozásokat osztály- és politikai alapú, részben pedig vallási kirekesztés váltotta föl. A Rákosi-korszakban a felsőoktatás sokkal kedvezőtlenebb körülmények közé került, mint ahogy az ellenforradalmi korszakban működött, színvonala is erősen hanyatlott. Ugyanakkor - mindenképpen pozitív jelenségként - a legalsóbb rétegek előtt is megnyílt az út az egyre több hallgatót befogadó egyetemek és a főiskolák felé.

23