Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
oktatásügyi Minisztérium (1951-1953), majd Felsőoktatási Minisztérium (1952-1953), majd az Oktatásügyi Minisztérium (1953-1956) és az Egészségügyi Minisztérium félévenként név szerinti részletességű kimutatást kért a szakérettségis hallgatók vizsgaeredményeiről,380 s amennyiben az látványosan elmaradt az elvárt szinttől, intézkedést foganatosított a rendszerellenesnek kikiáltott egyetemi tanárok ellen. Ám a fentiekhez hasonló különleges törődés és bánásmód mellett is gyakorta előfordult, hogy a kiemelt politikai ügyként kezelt munkás- és parasztszármazású, illetve szakérettségis hallgató egyetemi tanulmányainak felhagyására kényszerült. Az 1952/53. tanév őszi félévében lemorzsolódott orvostan- és gyógyszerészhallgatók kimutatása szerint a kimaradt 13 1. éves orvostanhallgató munkás 3,1 paraszt 3,5 A szakérettségis hallgatók átlagos tanulmányi eredménye: 2,8. Mind a munkás, mind a paraszt származású hallgatók közül 7-en értek el kitűnő tanulmányi eredményt. Elégséges tanulmányi eredményt ért el a munkás hallgatók közül 8, a paraszt-származásúak közül 5, elégtelenül 1 munkás származású hallgató vizsgázott. Az intézet asszisztenciája mind a november 7-i, mind pedig a december 21-i felajánlásaiban a munkás és paraszt származású, valamint szakérettségis hallgatókkal való külön foglalkozást felajánlotta. Az intézet asszisztenciájának ezen felajánlását mind a Párt, mind a szakszervezeti taggyűlésen kiemelték. Ennek ellenére az év folyam tagjai közül egyetlen egy sem jelentkezett külön konzultációra, csupán az előadások után fordult elő néhány esetben, hogy egyes hallgatók az asszisztencia tagjaihoz kérdéseket intéztek. Ezen körülmény miatt a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás terén az intézet vezetője azt az egyetlen lehetőséget választotta, hogy az előadásokon történő visszakérdezéseknél főleg ezen hallgatók folyamatos tanulását ellenőrizte. Ugyanezen szempontok szerint folyt le a hallgatók visszakérdezése a gyakorlati órákon az asszisztencia részéről. Külön törekvés történt arra nézve, hogy tekintettel a gyakorlatok demonstratív jellegére, a demonstrációkban főleg munkás, paraszt és szakérettségis hallgatók segédkezzenek. Ezen külön foglalkozás eredményeképpen a hallgatók folyamatos tanulása biztosítható volt. Tekintettel arra, hogy az órákon történő visszakérdezésnek ez a formája az előadási idő tekintélyes részét veszi el /bár eredményesnek bizonyul, mivel kötelező beszámolóra ezen módszer mellett csupán 1 munkás származású hallgatót kellett utasítani/, szükségesnek tartjuk annak leszögezését, mennyire kívánatos volna, hogy a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatók az intézet asszisztenciájának folyamatos felajánlásával éljenek, és a számukra rendszeresített konzultációkon minél nagyobb számban részt vegyenek. Különösen áll ez a szakérettségis hallgatókra, akiknek tanulmányi eredménye kórélettanból sajnálatos módon elmaradt az évfolyam átlagától. Ezúton is kérjük Dékán Urat, valamint a Tanulmányi Osztályt, szíveskedjék odahatni, hogy a tanulmányaikban elmaradt, de különösen a népi származású és szakérettségis hallgatók munkaideje úgy legyen beosztható, hogy az intézet konzultációin minél nagyobb számban részt vehessenek, s ezáltal év végi vizsgaeredményeik az évfolyam átlagot legalábbis elérjék.” 842-10/1953. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára) 380 841-3/1954. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára) 196
