Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

lentősebb jogi kar. Mivel az e karon nyert végzettség a közigazgatás és az igazságszolgáltatás számos befolyásos funkciójának elnyeréséhez jelentett belépőt, ezért nem tekinthető véletlennek, hogy 1946-tól - a korábbi felvételi követelmények leszállításával - kétéves munkástanfolyam indult.329

Az 1945 utáni egyetemi felvételi gyakorlat átalakítási folyamatában azonban - a szakirodalom állításával ellentétben - korántsem a puszta demokratizálódás, a továbbtanulástól korábban meglehetősen távol álló társadalmi rétegek tehetséges és tettre kész tagjainak továbbtanulását célzó nyitás volt a fő cél. Hiszen miközben politikai megfontolásból csökkentették az azonos jogérvényü bizonyítvány megszerzésének nehézségi fokát, s megváltoztatták a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzési idő hosszát annak érdekében, hogy a kiválasztott munkás- és dolgozó paraszti származású fiatalok formálisan teljesíteni tudják azokat a követelményeket, amelyeknek korábban jobbára csak az értelmiségiek vagy éppen a volt kizsákmányolok tudtak megfelelni,330 egyes számukra kevésbé fontos társadalmi csoportok számára szigorúan elzárták a továbbtanulás lehetőségét. Jól mutatja ezt a tanulmányaik folytatására a nyilas kormányzat által 1944 őszén Németországba kikerült orvostanhallgatók elleni szigorú megtorlás. Ők tanulmányaikat eredetileg Szegeden kezdték meg, miután sikeresen elvégezve a gimnáziumot, szabályszerű eljárás keretében felvételt nyertek az orvosi karra. Ennek ellenére alighogy kezdtek hazaszállingózni a hadifogságból, szembesültek azzal a helyzettel, hogy idehaza a rájuk ragasztott ideológia címke miatt nem kívánatos személynek számítanak.331 Az 1946. március 29-i VII. rendes kari ülésen a 80.939/1945. VI. VKM. sz. rendelet szabályozta a kinn lehallgatott félévek beszámításának kérdését.332 A Németországba kikerült orvostanhall329 Martonyi 1968. 14.

330 Sáska 2007. 97.

331 Elsőként az 1945. november 30-i III. rendes kari ülésen került sorra az átmenetileg Németországba kikerült orvostanhallgatók ügye. Akkor a kinn lehallgatott félévek beszámítása tárgyában érkezett 64.753/1945. VKM sz. miniszteri leirat a kinn letett vizsgákat érvénytelennek nyilvánította. 350/1945-46. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülési jegyzőkönyvek) Ezt röviddel később követte a gyógyszerészhallgatók ügye is. Az 1946. január 25-i V. rendes kari ülésen mutatták be a 72.519/1945 VKM sz. rendeletet a gyógyszerészhallgatók tanulmányainak beszámítása tárgyában. 500/1945-46. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülési jegyzőkönyvek)

332 690/1945-46. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülési jegyzőkönyvek) Eszerint a Németországban letett vizsgák érvénytelenek, a Németországban szervezett tanfolyamokon hallgatott félévek is érvényüket vesztik, ezeknek pótlására tanfolyamok szervezendők. Elnök javasolta, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, aki két főtárgyból sikeres kollokviumot tesz, annak részére a kar az elvesztett félév elismerését biztosítsa. A külön tanfolyamok szervezése sok nehézségbe ütköznék, fel kell szólítani külön hirdetésben a hall179