Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
kezesek miatt nem járhattak korábban egyetemre.”320 „A felvehető hallgatók számának kontingentálásától, a demokratikus elvekkel ellentétesnek tekintett „zárt szám” megállapításától 1945-ben mind a minisztérium, mind az egyes egyetemek, karok tartózkodni kívántak.”321 A korábbi felvételi korlátozások eltörlése és a mennyiségi növekedés megvalósítása azonban más okokkal és törekvésekkel is kellőképpen magyarázható. 1945-ben számos nagy befolyáshoz jutó politikai párt küzdött azzal a problémával, hogy a számára hirtelen megnyíló vagy a közeli jövőben megszerezni kívánt közigazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági és kulturális hivatalokba, szűk társadalmi bázisa folytán, csak nagy nehézségek árán talált többé-kevésbé alkalmas jelölteket.322 E pártoknak nem pusztán a felsőoktatási felvétel demokratizálása, hanem egyenesen saját értelmiségi holdudvar és hivatalnoki, gazdaságirányítási gárda, tulajdonképpen apparatcsikok kitermelése volt elemi érdeke, hogy a korábbi politikai erők megfelelően képzett apparátusának eltávolításával gyorsan növekvő pártós gazdasági apparátusba behelyezhető hozzájuk mindvégig hű és nekik elkötelezett nagy számú szakembert mihamarabb munkába állíthassák.323 Az 1945. évi szegedi orvosi kari felvételek esetében a felvettek egyre emelkedő száma látszólag fényesen alátámassza a szakirodalomban leírtakat. Hiszen az 1945. augusztus 28-i I. rendkívüli kari ülésen a dékáni jelentés szerint 198 orvostanhallgatót és 8 gyógyszerészhallgató kérte felvételét.324 A hallgatók korábbi iskolai végzettségével kapcsolatban azonban 320 Ladányi 1989. 19. 321 Ladányi 1995. 488. 322 Kovács - Örkény 1991. 8. 323 Takács Róbert megfogalmazásában: „A dolgozó osztályok gyermekeinek egyetemi, főiskolai térhódítását az esélyegyenlőség megteremtése mellett elsősorban az az ideológiai elképzelés hajtotta, hogy a belőlük képzett értelmiségiek a rendszer elkötelezett hívei lesznek.” Takács 2008. 36. 324 6/1945-46. (ÁOK Dékáni Hivatala kari tanácsülési jegyzőkönyvek) Az orvostanhallgatók szegedi viszonylatban kiugróan magas számával kapcsolatban Incze Gyula aggodalmának adott hangot az ülésen, mert a bonctani intézet tantermében és gyakorlati laboratóriumaiban rendelkezésre álló helyek korlátolt volta miatt. A bonctani elméleti és gyakorlati kiképzés maximálisan 80 hallgató kiképzését engedi meg egy évfolyamban, és ez a szám legfeljebb 100-ra emelhető fel. A 198 jelentkező felvétele esetén nem kívánatos zsúfoltság áll elő, és ez a továbbiakban a klinikai tárgyak hallgatásánál summálódni fog, ha továbbiakban is hasonlóan korlátlanul vesz fel az egyetem jelentkezőket, mivel a sebészeti és belgyógyászati előadásokon három évfolyam hallgatói egyszerre vesznek részt. A meginduló vitában elnök, Purjesz Béla, Dávid Lajos és Ivánovics György professzorok vettek részt, és a karban az a vélemény alakult ki, hogy legalábbis a most folyó beiratkozásoknál a felvételek korlátozása nehéz helyzet elé állítaná az egyetemet. Hogy a szám csökkenjen a felvételi követelményeket szigorúan be kell tartani, és az I. szigorlaton a pályára alkalmatlanokat szelektálni kell. 177
