Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

tek, illetve tudtak eltérni a felsőbb helyekről érkezett politikai direktíváktól.308 De emellett számolnunk kell azzal is, hogy az 1990 előtt íródott munkák számos esetben kritikátlanul átvették az ’50-es évekbeli források szemléletmódját, hamis illúzióit, meglehetősen kemény szóhasználatát és politikailag elfogult ítéletalkotásait. Egyes munkák309 esetében pedig a saját életút szakmai igazolásának kísérlete jellemzi az 1950-es évek egyetemi és főiskolai felvételi gyakorlatával összefüggő kérdések megközelítését, az adatok értelmezését.

A rendszerváltozást követően csak lassacskán nő az egyetemi iratanyag felhasználásának aránya,310 és elsőként szinte kizárólag csak a könnyebben kutatható budapesti egyetemek, főiskolák iratanyagai kerültek be eddig a vizsgálódások látókörébe. így továbbra kapható kép a vidéki egyetemek és főiskolák felvételi gyakorlatáról, az egyetemvezetésben résztvevő konkrét személyek hivatali tevékenységéről. Nehezíti a tisztánlátást és a megalapozott ítéletalkotást, hogy - még a káderképzéssel

308 Mivel a felvettek tudásalapú szelekciójának foka az oktatói kar fölötti mindenkori bürokratikus kontroll mértékétől függött. A párt-, a bürokratikus és belügyi hatalom átmeneti gyengülésével együtt jelent meg az oktatási intézmények egy részének az alapértéke. A tudásuk által legitimált értelmiségiek egyre nagyobb mértékben foglalják vissza a felsőoktatást: nagyobb arányban kerülnek be, és kisebb eséllyel maradnak ki, mint a kevésbé kvalifikált munkás- és parasztszármazású társaik. Sáska Géza: Rendszerek és váltások. (Társadalom és oktatás 23.) Budapest, 2007. (továbbiakban: Sáska 2007) 97. p.

309 Példaként említhetők az egykori szakérettségisek által készített munkák közül: Diószegi Csipetits György: Volt egyszer egy szakérettségi... I-V. Népszava CXI. (1984) november 24., december 1., CXII. (1985) január 5., január 26., február 9.; Diószegi Csipetits György - Koncz Endre: Volt egyszer egy szakérettségi. Budapest, 1987. (továbbiakban: Diószegi - Koncz 1987); Diószegi György: Szakérettségisek az első évtizedben. Magyar Nemzet XLII. (1986) november 25.; Koncz Endre: Gondolatok, emlékek a szakérettségis tanfolyamokról. (Neveléstörténeti Füzetek 4.) Budapest, 1986.

310 Kovács M. Mária-Örkény Antal: Szakérettségisek. Mozgó Világ (1991) 5: 102-110. p., Kovács M. Mária - Örkény Antal: Káderek. (Szociológiai füzetek 52.) Budapest, 1991. (továbbiakban: Kovács - Örkény 1991); Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. Educatio (1995) 3: 485-500. p. (továbbiakban: Ladányi 1995); Ladányi Andor: Két évforduló. A nők felsőfokú tanulmányainak száz éve. Educatio V. (1996) 375-389.p., Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Budapest, 1999.; Sáska Géza: A társadalmi egyenlőség megteremtésének kísérlete az ötvenes évek felsőoktatásában. Educatio III. (2006) 593-609.p., Sáska 2007.; Majtényi György: A tudomány lajtorjája. „Társadalmi mobilitás” és „új értelmiség” Magyarországon a II. világháború után. Budapest, 2005.; Pukánszky Béla: Nőkép, női szerepek és iskoláztatás a második világháború után. Educatio XVI. (2007) 551-564.p„ Takács Róbert: A származási megkülönböztetés megszüntetése 1962-1963. (Politikatörténeti füzetek XXVIII.) Budapest, 2008. (továbbiakban: Takács 2008)

173