Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között
Ezt követően 1947 októberében kommunista-parasztpárti kezdeményezésre az egyetemeken esti tagozatot létesítettek, mint az egyetemi képzésnek a nappali tagozattal egyenértékű új formáját. Erre a képzésre felvételi vizsgával lehetett bejutni, amelyen az illető kar képviselőin kívül a VKM és az Országos Szakszervezeti Tanács megbízottai vettek részt. A rendelet kimondta, hogy a keret 10%-áig fel lehet venni olyanokat is, akiknek nincs érettségijük. Az előadások heti 16-20 órát tettek ki és hétköznapokon 16 óra után kezdődtek, látogatásuk kötelező volt. Az esti tagozatos képzés a nappali tagozattal azonos jogérvényű bizonyítványt adott ki, de a követelményeket, a képzés tartalmát, idejét alapvetően szerényebbre méretezték, hogy könnyebben kaphassanak bizonyítványt a korábban elnyomott osztályok tagjai. Az Egyetemi Tanács ülésén a professzorok kifejtették kétségeiket az esti képzéssel kapcsolatban megállapítván, hogy a tagozat bevezetése megkétszerezi az egyetemi oktatók munkáját és elvonja őket a tudományos munkától. A résztvevő munkások számára sem kedvező, mivel fárasztó munka után kell az előadásokon megjelenniük. „A munkások érdeke tehát azt kívánná, hogy ösztöndíjakkal mentesítsék őket a testi munka alól, és a rendes egyetemi tanfolyamokra való beiratkozásukat tegyék lehetővé.”277 * Az egyetem ellenvetéseinek dacára az esti képzés megindult két karon, a jogi és a bölcsészeti fakultáson. Az orvosi és a teológiai fakultáson nem terveztek ilyen képzést. 1945 után az egyetemi felvételek diszkriminatív korlátozására vonatkozó korábbi törvényeket hatályon kívül helyezték. 1945-ben mind a minisztérium, mind az egyes egyetemek, karok tartózkodni kívántak a felvehető hallgatók számának kontingentálásától, a demokratikus elvekkel ellentétesnek tekintett „zárt szám” megállapításától. A háborús bénultság utáni esztendőkben a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen az egyetemi hallgatóság száma - a legtöbb európai ország egyetemeihez hasonlóan - intenzíven emelkedett: az utolsó háború előtti évhez, 1938/39-hez viszonyítva, amikor az első félévben 4283 diák iratkozott be,27S 1946/47-ben 8341 főre,279 1947/48-ban 10454 főre280 növekedett a hallgatóság száma. Ehhez a növekedéshez hozzájárult az, hogy megvalósult a nők „egyetemi emancipációja”: 1945 augusztusában kormányrendelet engedélyezte a nők felvételét a jogi karokra és a jogakadémiákra. (Az 1945/46-os tanévre a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi 277 ELTE Levéltára, 1. Rektori Hivatal / a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 4. kötet 1947/48. 17-23. p. z '8 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1938-39. tanévre. 10. p. 279 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1946-47. tanévre. 6. p. 280 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1947-48. tanévre. 4. p. 163
