Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)

majd csak fölvesznek. Úgy is volt.”236 Az iskola titkáraként töltött évek tapasztalatai alapján még inkább negatív képet festett az a vizsgálatról és egyben felhívta a figyelmet annak megbízhatatlanságára: „Egy rettenetes gyöngéje volt a régi rendszernek: a fölvételek. Szeptember első napjaiban megindult a beiratás. Tódultak az operai osztályokra, lézengve, elvétve iratkozott a drámára egy-egy. Sokszor húszan-huszonöten jelentkeztek összesen. Ezeket aztán berendelték egy délutánra, elfoglalta a helyét az asztalnál a gróf, mellette én kuporogtam a jegyzőkönyvemmel, a padokban szanaszét Szigeti, Paulay, Bercsényi, a háttérben Kelen doktor, az intézet orvosa, aki tartozott megvizsgálni az erre utasított növendékeket. Már most, mint a birkákat, egyenként eresztgették be a színpadra a jelentkezett ifjakat és leányokat, hogy ott deklamáljanak valamit a bizottság előtt. [...] S ha rosszul szavaltak, elküldték Isten hírével. [...] Aztán meg ki tud öt perc alatt ítéletet formálni magának és eldönteni egy életpálya sorsát egy tízsoros deklamáció alapján?”237

Az előzőek alapján talán nem véletlen, hogy a felvételi szabályok első jelentősebb megváltoztatása a felvételi vizsga hiányosságából fakadó tévedéseket próbálta csökkenteni. Az 1875-ben megjelent értesítőben a felvételi feltételek ismertetésében a következőt olvashatjuk: „A felvétel a tanodában nem végleges. November hó végén a növendékek újabb vizsgálat alá vétetnek és a 3 hó alatt nyilvánult képesség és szorgalom alapján véglegesen beíratnak vagy elbocsáttatnak.” 38 A Paulay által javasolt próba év ekkor még nem valósult meg, de Váradi Antal igazgatói működése egyik legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy az 1899 januárjában kiadott szervezeti és szolgálati szabályzat már az előkészítő osztály életbeléptetéséről rendelkezett. Az intézmény új tanulmányi rendje szerint a három éves képzés egy előkészítő és két akadémiai évfolyamon zajlik. „Az előkészítő osztály tanévének végén az osztály növendékei az igazgató és tanári kar előtt vizsgálatot tesznek a szavalás és színpadigyakorlatból. Ez az osztályzat képezi az akadémia első osztályába való felvétel alapját.”239 Ez a szervezeti felépítés elnevezésében is tovább élt 1942-ig, az iskola ugyanis csak ekkor kérvényezte a főhatóságtól, hogy az osztályokat első, második és harmadik évfolyamnak hívják, „mivel az

236 Nánay : 48. p.

237 Nánay: 48-49. p.

238 A Színészeti Tanoda 1874/75-iki évkönyve a XI.-ik tanfolyamról. Bp., 1875., 11. p.

239 Az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémiai 898/9-iki tanévről szóló értesítője. XXXIV. Tanfolyam. Bp, 1899. 39. p.

142