Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss József Mihály: Felvételi ügyek a képzőművészeti felsőoktatás rendszerének példái alapján

felvétel „általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt kitüntetett szorgalom és tehetség alapján történik a végleges fölvétel”. A tanfolyamokra a „rendelkezésre álló tanhelyiségek által korlátozott számban” nők is felvetők, „ha a szabadkézi rajzolásban kívánt előkészültséget igazolták”. Rendes növendékekké válhattak miniszteri engedéllyel azok is, aki a közép, vagy polgári iskolának csak négy osztályát, ám , jó sikerrel” végezte el, de „de felötlő hivatást tanúsítottak”.

A tanulókat minden félév elején, általában szeptember és február elején vették fel. Tanév közben „csak igen méltánylandó okok alapján és kivételesen” lehetett hallgatót felvenni. A tanév júniusban ért véget.

Fontos, hogy tandíjat kellett fizetni, melynek mértéke rendes hallgatóknak egész évre tíz forint. A vendég hallgatók tandíja ennél magasabb volt, időről időre „a viszonyokhoz képest” állapították meg. A nők esetében azok akik „rajztanítónői képesítésre készülnek, évi 10 írt, - a művésznövendékek a mindenkori vendéglátogatói tandíjat fizetik.” Hozzátesszük, hogy a szegény sorsú, ám tehetséges és szorgalmas hallgatókat a tandíj fizetés alól mentesíthették. Viszont az első éves növendékek nem élvezhettek tandíj mentességet, mint ahogyan ösztöndíjban sem részesülhettek.

A mesteriskolák szabályzatainak néhány fontosabb kitételét az alábbiakban ismertetjük. A női festő iskolába a felvétel korhatára a 16. életév, ez a két festészeti és szobrászati mesteriskola esetében a 18. betöltött életévre módosult. A felső korhatárként a harmincat még nem léphették túl a felvételizők.

Fontos feltétel a megfelelő általános műveltség és a „szakszerű előképzettség kellő foka”, melyet a felvételi vizsgálat során a „természetről rajzolt, festett, illetőleg mintázott tanulmányokkal, esetleg önálló müvekkel, vagy a felvétel alkalmával készítendő próbamunkával kell igazolni.”

Az 1903-tól érvényes felvételi, tanulmányi és vizsgaszabályzatot tartalmát több miniszteri rendelet - úgyis mint a 20.929/1898, a 8.596/1903, a 12.952/1903 és 33.947/1903 számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet jelöli ki. Ezek oly módon támaszkodtak a 44.409/1897-es számú és a női festő-, a férfi festészeti és a szobrászati mesteriskolák számára kiadott rendeletre, hogy kibővítették annak tartalmát.

A beíratást az igazgatóság végezte, de az új hallgatókat csak ideiglenes jelleggel vették fel. A felvételük véglegessé a felvételi vizsgálat alapján hozott kedvező tanári határozattal vált. A felvételi vizsgának előfeltételei is voltak, melyeket születési kivonattal, orvosi és iskolai bizonyítványokkal kellett igazolni.

Korhatárként megmaradt a betöltött 16. életév, a már szintén emlegetett ép látóérzék, megfelelő előképzettség és némi gyakorlottság a művészeti rajzolásban. Az előképzettség foka rajztanár jelölteknél a gimnáziu131