Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között

után. A felvettek közül 240-en tettek felvételi vizsgát, további 39 szak- érettségis vizsga nélkül került be, hasonlóan ahhoz a 19 főhöz, akik a beiskolázási központ rendeletével érkeztek a karra.

A drasztikus, politikai célzatú beavatkozásokkal sikerült a korábbihoz képest teljesen más vágányra terelni a felsőoktatást. A politikai vezetés közvetlen beavatkozása az egyetemek működésébe a Rákosi-korszakban teljesedett ki, amelyben a felvételik fentebb illusztrált befolyásolása csak egyetlen, noha igen fontos részterületet képviselt.

Melléklet

Az alábbiakban azt a javaslatot közöljük, mely alapjául szolgált az ún. „numerus clausus” törvénynek. A javaslatot Bókay Árpád, a híres Bókay- dinasztia tagja, a gyógyszertan tanára, Bársony János, az I. sz. Női Klinika igazgatója és Hoór Károly szemész professzorok tették.

1. Részlet a Kir. m. Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának 1919. augusztus 21-i IX. rendes ülésének jegyzőkönyvéből

„Tekintetes Tanártestület!

Az a tömege a nem hivatott hallgatóságnak, amely fakultásunkat elárasztotta, veszedelem a tanítás eredményességére, veszedelem az orvosi rend ethikai színvonalára s veszedelem a társadalomra is, mert tisztességes úton megélni nem tudó, elégedetlen, minden destructiv törekvésre kész, féltudásos szellemi proletariátust tenyészt.

Tisztességes gondolkodású, nyugodtan tanulni vágyó tanítványaink s eredményesen tanítani vágyó tanártársaink körében - azt hisszük megérett már a gondolat, hogy az egyetem kapuit bezárjuk azok előtt, kiknek vagy teljes anyagi képtelensége, vagy szellemi inferioritása, vagy hiányos családi nevelése veszélyezteti egyrészt a nyugodt tanulást - a megélhetés nehézségei s a lelki képtelenség miatt s veszélyezteti azt az erkölcsi színvonalat, mely a tudás mellett egyenrangú tényező az orvos magasztos működésében.

120