Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között
A felvételi vizsga bevezetése és különösképpen a szociális szempontok érvényesítése lehetőséget adott a hallgatóság társadalmi összetételének átalakítására. Ezzel együtt ebben a vonatkozásban 1948-ig nem történt nagy elmozdulás. Egyetemi szinten a munkás- és parasztszármazású hallgatók aránya nem haladta meg az 5%-ot.220 Az ő támogatásukra indult meg 1945. július 10-én a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom, majd ennek folyományaként egy év múlva, 1945. július 16-án megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. A mozgalom sikerét jelzi, hogy az 1948/49-es tanév végén már több mint 160 népi kollégium működött. A NÉKOSZ meghívottjait még létszámfelettiként is fel kellett venni az egyetemre, és egy évig tandíjmentességet élveztek.221 A kommunista hatalomátvétel után a korábbinál sokkal drasztikusabb beavatkozások kezdődtek a hallgatóság társadalmi összetételének pártszempontok szerinti átalakítása érdekében. Ezt szolgálta az ún. szakérettségi rendszerének bevezetése 1948-ban. A párt hamarosan kötelező felvételi arányszámokat is előírt az egyes társadalmi csoportokat illetően. A Felvételi Bizottság jelentése erről így szól 1949. szeptember 13-án: „A mi karunkat illetően a felvettek között 50% munkás és szegény paraszt származású van, azért csak 50%, mert a kormányzat kívánatosnak tartotta, hogy sokan közülük a műegyetemre nyerjenek felvételt. Természetesen a felvettek között szerepelnek haladó értelmiségű (sic!) származásúak is. Az így felvettek száma 210, ehhez jön még a 43 szakérettségiző, akiket minden vizsgáztatás nélkül felveszünk a kar hallgatói sorába. ”22' A felvételi bizottságok feladata egyre inkább a jelentkezők káderezésében merült ki, hogy az egyre növekvő tervszámokat teljesíteni tudják. A kar dékáni hivatalában a feladatkör ellátására külön káderosztályt hoztak létre, kezdetben egy káderessel. Ez azonban hamarosan kevésnek bizonyult az 50-es évek elejére közel háromezret kitevő orvos- és gyógyszerészhallgatóhoz, ezért az osztályt 1951-ben három, majd négy főre fejlesztették.223 A VKM pártutasítás alapján központilag szabta meg a felveendő hallgatóság társadalmi összetételét.224 Ez az 1950/51-es tanévre szólóan 50% munkás, 25% szegényparaszt és 25% egyéb származású volt. A rendelet teljesítéséről részletes kimutatás maradt fenn. A 680 jelentkezőből összesen 298- at vettek fel, vagyis kb. feleannyit, mint a „numerus clausus” bevezetése 220 Borsodi Csaba: Az egyetem a XX. sz. második felében 1945-2002. In: Az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem története 1635-2002. (szerk.: Szögi László) Budapest, 2003. 310. p. 221 SE Lt. 1/a Kari tanácsülési jegyzőkönyvek 78. kötet 1947/48. 60. p. 222 SE Lt. 1/a Kari tanácsülési jegyzőkönyvek 80. kötet 1949/50. 12. p. 223 SE Lt. 3/a Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 1. kötet 195 l/52.269.p. 224 OL XIX-I-l-h VKM 1400-65-36/1950. sz. 119
