Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Zsidi Vilmos: Felvételi követelmények a közgazdasági felsőoktatásban 1920-1957

„Az elnöklő dékán közli, hogy a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr / 274- 1934-35. d. sz.21.999/1934.-IV.VKM. sz./ a külföldi érettségi bizonyítványok alapján leendő felvételek ügyét kívánja rendezni és ebben kar ügyben javaslatot kér. A Tanulmányi bizottság a javaslat elkészítésére Egyed István dr. nyilv. r. tanárt kérte fel. Egyed István dr. nyilv. r. tanár előterjesztésére a Kar az idegen honosságú hallgatóknál a külföldi érettségi bizonyítványukat kiegészítő érettségi vizsgálat követelményét elejten- dőnek látja. Az utódállamok fennhatósága alá került hazánkfiai felvételét ez nagyon megnehezítené és részükre meg is drágítaná. Azt a célt, hogy az ily hallgatók pótolják a magyar nemzeti vonatkozású ismereteik hiányát, a Kar úgy véli elérhetőnek, hogy a világtörténelemből és a gazdasági földrajzból leteendő rendes vizsgáik alkalmával a magyar vonatkozásokra különös súly helyeztessék. Az ilyen hallgatók eltérő színű indexxel [!] volnának ellátandók. Más államok polgárainál még ez sem szükséges, nyelvi készségükről pedig a rendes kollokviumok és vizsgálatok során is meggyőződhetik a kar.

Azoktól a külföldi honosságú hallgatóktól, akik érettségi bizonyítványt nem adó középiskolai vagy szakiskolai végzettséggel kívánnak beiratkozni, a második félév végéig érettségi vizsgálat letételének megkövetelése kívánatos. A külföldön érettségizett magyar állampolgároktól kiegészítő érettségi vizsgálat letételét látja a kar megkövetelendő- nek. [...]”192

A területi revízió eredményeként is az 1940-es évek elejétől megnőtt a hallgatói létszám, mégpedig igen jelentős mértékben. Míg az 1941/42. tanévre 2249 fő iratkozott be az összes évfolyamon, addig az 1943/44. tanévben már 3649 fő. 193 Fontos megemlíteni, hogy a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi kara is Budapestre menekült, de az esetleges beiratkozások (átiratkozások) vizsgálatára még nem került sor.

Az egyetemi felvételnek a már tárgyaltakon kívül lehetett még további, különleges feltétele. Ilyen volt az ellenforradalmi rendszerben a Tanács- köztársaság idején tanúsított magatartást vizsgáló „igazoló eljárás”. Ennek egy példáját az alábbiakban mutatjuk be.

„Karch tanár beszámol a beiratkozás eredményéről, beiratkozott összesen 27 hallgató, ezek közül az A szakra 15-en, B. szakra 4-en, C. szakra 8-an. Ezeken kívül felvételre jelentkeztek: Kertész Miklós, Fucha József, Mezei Elza, Schwarz Ferenc, Kelen László, Hartmann József, Magyar Márta. Ezek ellen a tanárképző194 hallgatói a kommunizmus alatti magatartásuk miatt igazoló eljárást kértek3 amelyet a Kar meg is indított s e célból Karch tanár elnöklete alatt Dengl és Grosschmid tanárokat delegálta. Az igazolóbizott192 Jegyzőkönyv, [amely] felvétetett a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának 1934. október 25. megtartott V. rendes üléséről. Közlés: Dokumentumok a Budapesti közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948. Összeáll.: Zsidi Vilmos. Bp., 2001. 27-28. p.

193 Kimutatás az 1938—39-töl 1947—48. tanév végéig beiratkozott hallgatók létszámáról. BCE Lt. 6/b Nem ikt. iratok.

194 A Kereskedelmi iskolai tanárképző /gazdasági szaktanárképző/ intézet 1898-tól működött, 1920-tól a közgazdasági egyetem szervezetében. 1902/03-tóI csak jeles vagy jó érettségi bizonyítvánnyal lehetett bekerülni a túljelentkezés miatt.

99