Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Kiss Márton Kómár Gyula és Guoth János, határozottan kijelentették, hogy ezen az értekezleten Urbányi László utasítására vettek részt. 3/ Urbányi László tudtával dúlták fel a Marxizmus- leninizmus tanszéket is, ahová beköltöztették a Főiskola Forradalmi Diákbizottság tagjait, akik - bár nevet változtatva - nemcsak október és novemberben, az ellenforradalmi napokban voltak a Tanszéken elszállásolva, hanem 1957. február közepéig. Ezek a személyek állandó összeköttetést tartottak Urbányival, az ő utasításait elfogadták, neki tettek működésükről jelentést és zárt ajtók mögött november után még arról beszéltek, hogy azért is szükség van a Marxizmus tanszéken az ő elhelyezésükre, hogy ellenőrizhessék a tanszék dolgozóit, és azáltal biztosítsák, hogy ne térjenek vissza. A Marxizmus tanszéket egy szobába szorították be, majd később a Főiskolának egy félre eső részébe telepítették. A Marxizmus tanszék tanáraival a kapcsolatot megszakította. Dr. Pozsonyi Tivadar, a tanszék vezetője egy alkalommal Urbányi tudomására hozta, hogy a tanszéken elszállásolt diákok velük szemben szemtelen és elutasító magatartást tanúsítanak, ő ezt szó nélkül tudomásul vette és nem lépett fel ellene. Urbányi azt a megjegyzést tette a tanszék dolgozóira, hogy fizetésüket megkapják és majd lesz később valahogy. Ugyanakkor október 25-én utasította Tóthnét, a tanszék hivatalsegédjét, hogy a tanszék kulcsait adja le, mert a tanszékre már nincs szükség. Megállapítható az is, hogy a Marxizmus tanszéken beszállásolt diákok a Főiskola egy írógépén forradalmi röplapokat gépeltek, ugyanakkor azt az írógépet, amelyen ezeket a cédulákat írták, a tanszékről ellopták, és azt Urbányi úgy állította be, mintha azt Androvits és Molnár elvtárs lopta volna el. Urbányinak tudomása volt arról is, hogy a tanszéken elszállásolt diákokhoz éjszaka különféle nők járnak, ott tanyáznak, és velük hálnak. Ez nemcsak az ellenforradalmi időszak alatt történt, hanem egészen február derekáig, tehát eltűrte, hogy a tanszéken ilyen erkölcsi fertő alakuljon ki és semmi intézkedést nem tett. Jellemző Urbányi magatartására, hogy amikor Pozsonyi kifogásolta a tanszékkel szemben elkövetett sérelmeket, ezt személyi sérelemnek állította be. 4/ Urbányit állandóan a forradalmi diákbizottság vette körül, a tanárok közül pedig Tary Mária, Guoth János, mások, akiknek szintén jó kapcsolatuk volt a Forradalmi Diákbizottsággal, amit bizonyít az is, hogy Urbányi állandóan most is ezeket az embereket védi. 5/ Az ellenforradalomban részt vett személyeket menti, róluk semmi rosszat nem tud, annál többet a kommunistákról, pl. Győrét utóbb ellenforradalmi tevékenységgel vádolta meg, hogy [ő] vetette le a vörös csillagot a Főiskola homlokzatáról, holott megállapítható, hogy ez szemenszedett hazugság. Ugyanakkor az ellenforradalomban részt veiteket pénzjutalomban részesítette, de a kommunistákat még januárban, februárban is akadályozta munkájukban. 6/ Urbányi magatartására vonatkozóan jellemzőnek kell mondani, hogy amikor a fegyelmi bizottság jelentést kért az ellenforradalom alatt történtekről a Főiskolán, annak dacára, hogy két jelentést is tett, mind a kettőben igyekezett félrevezetni a bizottságot, a másik jelentésben pedig már támadólag lépett fel a Főiskola kommunistáival szemben. 7/ Az is megállapítható, hogy Urbányi adott utasítást arra, hogy az összeszedett és a Főiskola egyik szobájában lévő fegyvereket osszák ki a hallgatóknak. Ugyanakkor Gulyás Pál, aki tagja volt a fegyveres őrségnek, kijelentette, amikor megkérdezték tőle, hogy nem lesz-e ebből baj, hogy nem fél, mert olyan igazgatójuk van, aki a fegyvereket november 3-án saját kezűleg osztotta ki. 8/ Urbányi volt az egyik kezdeményezője annak is, hogy a diákok a Vöröskereszt égisze alatt Bécsbe menjenek, állítólag gyógyszerekért. Sok külföldi egyén fordult meg a Főiskolán, köztük a Máltai Lovagrend egyik küldötte és több magyar főúri személy. 9/ Az is megállapítható, hogy a káderanyagok szétosztásánál Urbányinak szerepe volt, mert amikor a személyzeti osztályról elhordták a káderanyagokat, utasította a hallgatókat, hogy vigyázzanak, és jó helyre tegyék őket. 10/ Végül 1957 áprilisában, amikor már a vizsgálat megkezdődött, Urbányi László összehívta a volt MDP tagokat, akik még nem léptek be a pártba azzal, hogy szégyent hoztak a Főiskolára, amiért eddig még 64
