Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
AUatarvostudományi Főiskola mondta, hogy az ő és Tary Mária letartóztatása a párt javaslatára történt, s hogy a fegyelmi vizsgálatot is a párt javaslatára indították meg. Ugyanakkor Urbányi egy általa összehívott gyűlésen a volt állatorvos párttagok előtt a Főiskola pártszervezetének vezetőiről olyan véleményt nyilvánított, amelyek alkalmasak lehettek intrikák és rágalmak elindítására. Hogy ilyen áldatlan állapotok alakultak ki, annak az az oka, hogy az igazgató és a pártvezetőség között kezdettől fogva kölcsönös volt a bizalmatlanság, s hogy a pártelnököt az igazgató a Főiskola ügyeinek intézésébe nem vonta be a kívánt mértékben. II. Értékelés. Az értékelés a zárójelentés I. része és az ahhoz fűzött mellékletek alapján készült, a bizottság megjegyzi azonban, hogy ismétlések elkerülése végett nem tért ki minden részletre. [...] Bizottságunk a dolgok összefüggésének kiderítése érdekében sok hallgatót is meghallgatott. Ennek alapján a bizottság nem ért mindenben egyet a másik bizottság véleményével. 5. Budapest, 1957. május 21. Értékelő jelentés Iktatószám nélkül Az SzKP XX. kongresszusa után az egész világon megindult az imperializmus támadása a nemzetközi munkásmozgalom vezető pártjai ellen. A támadás célja a szocialista világrendszer megbontása és a szocialista országokban a kapitalizmus visszaállítása, ezt mutatja a lengyelországi ellenforradalmi kísérlet, majd a magyarországi ellenforradalom kirobbantása. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán lezajlott ellenforradalmi eseményeket kivizsgáló bizottság megállapította, hogy az ellenforradalmi események alatt voltak igen komoly pozitív jelenségek is, amelyek azonban nem kisebbítik az elkövetett hibákat, de mellőzésük csupán egyoldalúsághoz vezetne. Ezért a bizottság abból indul ki, hogy a: 1/ Főiskolánk hallgatói egynéhánytól eltekintve nem vettek részt fegyveres harcokban. 2/ A Főiskolán kommunisták tettleges bántalmazása és atrocitások nem fordultak elő. Kommunista párttagsága végett senkit el nem bocsátottak. 3/ A Főiskola területén idegen fegyveres csapatok nem tartózkodtak. Ez az oka annak, hogy a Főiskolán és ennek közvetlen környezetében fegyveres harcok nem voltak, így a Főiskola épületében és vagyoni állományában szóba jöhető anyagi kár nem keletkezett. 4/ Megszerveztük a hallgatók, valamint a dolgozók élelmiszerellátását. 5/ A Budapesten tartózkodó hallgatóságunk semmilyen alakulatban nem vett részt. A Fővárosi Tejüzemben dolgoztak, ami hozzájárult Budapest lakossága tejellátásához. A hallgatóság élelemmel látta el a Vll. kerületi Sütőipari Vállalat dolgozóit, s így a kerület kenyérellátása biztosítva volt. 6/ A Főiskola igazgatójának helyes intézkedése /ösztöndíj előleg folyósítása/ lehetővé tette, hogy hallgatóink zöme - a vidékiek - haza tudjon menni. 7/ Az ellenforradalom leverése után a Főiskola oktatói és dolgozói mindent elkövettek az oktatás minél korábbi kezdése érdekében. Ebben a munkában különösen kitűntek a kommunista oktatók és dolgozók, akik fizikailag is segítettek a megsérült diákotthonok lakhatóvá tételében. Ezekben a kérdésekben nem kis része volt a Főiskola igazgatójának, a bentlakó, valamint a rendszeresen bejáró oktatóknak. A fentieken kívül a bizottság megállapítja, hogy ezen igen komoly pozitív jelenségek mellett és azzal egyidőben a Főiskolán is volt ellenforradalom. Ez formájában sok tekintetben különbözött ugyan az ország más egyetemein és az utcán lezajlott eseményektől, de jellegét és tartalmát tekintve azonban mégis csak ellenforradalom volt. A bizottság megállapítja: az ellenforradalom eszmei és politikai előkészítése Főiskolánkon is - éppen úgy, mint más egyetemeken - folyt. Ezt bizonyítja, hogy okt. 18-án a III. évf. gyűlésén Kovács Imre IV. éves hallgató arról beszélt, hogy az 59
