Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Állatorvostudományi Főiskola Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei az Állatorvostudományi Főiskolán- Összeállította Kiss Márton Minden történeti munka elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű forrás megléte. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy Főiskolánk esetében — az 1956-os forradalomra vonatkozóan - meglehetősen kevés forrás maradt fenn. Az intézményünk levéltárában fellelhető források szűkössége lehet az egyik oka annak, hogy mindezideig nem készült a Főiskola forradalom alatti történetét részletesen bemutató írásmű. Az 1956-os évből mindössze egyetlen dokumentummal rendelkezünk. Ebben az 1956. december 1-jén keletkezett iratban Dr. Gyarmati Ernő lemond a Főiskolán korábban betöltött tudományos igazgatóhelyettesi tisztségéről, s 1956. december 15-ével kezdődően 1 év fizetéstelen külföldi tanulmányi szabadságot kér. Gyarmati részese volt a forradalmi eseményeknek, ezért a levélben szereplő információk is összefüggésbe hozhatók a forradalmi eseményekkel, amit az is alátámaszt, hogy Gyarmati végül nem tért haza az Egyesült Államokból. A forradalom alatt lezajlott eseményeket az 1957-ből fennmaradt további 26 dokumentumból kell(ene) rekonstruálni. Ezeket a dokumentumokat a forradalmi eseményekről szóló (utólagos) beszámolók, jelentések, illetve az ún. „konszolidációt” szolgáló fegyelmi, s egyéb intézkedések iratai alkotják. A legjelentősebbek az alábbiakban közölt forrásgyűjteményben megtalálhatók. A szóban forgó iratok, jellegüknél fogva, természetesen nem tükrözik hűen a történteket. Mivel a vizsgálati, fegyelmi eljárások további sorsokról is döntöttek, nem zárható ki, hogy a meghallgatottak a maguk és a társaik cselekedeteit, az eseményekben játszott szerepüket mintegy mentegetve nyilatkoztak a vizsgálatok során. Mindezek ellenére bizonyos általánosnak mondható megállapítások megfogalmazhatóak ezen dokumentumok alapján is. A forradalom kirobbanása előtt, ha nem is tömeges méretekben, de állatorvos hallgatók is részt vettek a Petőfi Kör rendezvényein. A Főiskolán is megfogalmazódott az oktatás megreformálásának az igénye, ennek konkrét formába öntésére október 25-ére nagygyűlést hívtak össze, amelyet azonban az események elsodortak. A Képzőművészeti Főiskolán tartott október 22-i diákgyűlésre képviselőket küldött a Főiskola, s a Műegyetemről induló 23-i tüntetésen is részt vettek - néhány oktatóval egyetemben - az állatorvostan-hallgatók. Az ezt követő napokban a Főiskolán maradt hallgatók és oktatók tevékenysége főként a rend és a nyugalom fenntartására irányult. Ennek egyik eleme az élelmezés megszervezése volt, aminek részeként a hallgatóság élelemmel látta el a VII. kerületi Sütőipari Vállalat dolgozóit, hozzájárulva ezzel a kerület kenyérellátásának biztosításához. A Főiskola hallgatói, néhány kivételtől eltekintve, nem vettek részt a fegyveres harcokban. A Főiskola területén nem folytak harcok, ezért az intézmény épületeiben és felszereléseiben szóba jöhető anyagi kár nem keletkezett. Kivételt csak az elutasított hatalom jelképei képeztek: a diákok leszedték az épületeken lévő vörös csillagokat és a népköztársasági címerrel ellátott táblákat, az MDP irodájának dekorációs anyagait összetörték, az ott talált Lenin, Sztálin, Rákosi szobrokat felakasztották a parkban lévő fákra. A személyzeti osztályról, annak feltörése nélkül, elvitték a káderlapokat. Ugyancsak okozhatott kisebb anyagi kárt, hogy az utcai harcok miatt a Főiskolán rekedt diákok „beköltöztek” a Belgyógyászati, a Sebészeti, a Szülészeti, illetve legvégül a Marxizmus-leninizmus Tanszék helyiségeibe. Személyek elleni atrocitások nem voltak, kommunisták tettleges bántalmazására nem került sor. 43
