Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Vajda Tamás tudósaihoz a várható szovjet katonai intervenció és politikai beavatkozás ellen. A táviratot angolul el is küldték Szent-Györgyihez, a magyar nyelvű változatot pedig Nagy Imréhez juttatták el, hogy ő továbbítsa a világ közvéleményéhez és a Magyarországra érkező ENSZ megbízottakhoz. (A felhívás meg is jelent a Szeged Népe másnapi számában, Szent- Györgyi pedig a Nature című rangos folyóirat címlapján tette közzé.) A nap folyamán megalakult a végleges Forradalmi Bizottság a Pedagógiai Főiskolán.365 A szegedi egyetemi és középiskolai diákság nagy figyelemmel követte az eseményeket, és értesült a várható szovjet támadásról is. A diákság szinte minden rétege a fegyveres ellenállás híve volt. Egyre többen kíséreltek meg fegyverhez jutni. Késő délután Perbíró professzor rádióbeszédet készített, amelyet a MÁV Igazgatóság épületében működő Széchenyi Rádió este sugárzott, a Szeged Népe napilap pedig másnap közölt le. A nyilatkozat több fontos kérdésre ráirányította a figyelmet, de a legégetőbb kérdésről, a rövid időn belül várható szovjet katonai invázióval kapcsolatos teendőkről egyetlen szóval sem rendelkezett. November 4-én Szeged ellen még nem indult katonai támadás, de már mindenki számolt vele. A reggel megjelent Szeged Népe közölte a szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság felhívását, amelyben kérik azokat a Szegeden és vidékén tartózkodó hallgatókat, akik még nem tartoztak a nemzetőrséghez, hogy jelentkezzenek az egyetemi zászlóaljba. Mert: „A nemzetőrségben való részvétel minden hallgatónak hazafias kötelessége”. A kora délelőtti órákban - a fővárosi események hatására - ismét összeült a városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöksége. Ekkor megerősítették az előző napi határozatot: Szegeden - a város megkímélése érdekében - nem lesz fegyveres ellenállás. A déli órákra a nemzetőrség kritikus helyzetbe került: a fegyveres szervezet további működése kilátástalanná vált a szovjet túlerővel szemben. A főparancsnok emiatt feloszlatta a nemzetőrséget, s a vezetők nagyobb része elhagyta a főparancsnokságot (sokuk még az országot is), így az épület és a felhalmozott fegyverek szabad prédává váltak. Az esti órákra a Forradalmi Nemzeti Bizottság döntése ellenére a város négy pontján voltak páncéltörő löveggel is ellátott fegyveres csoportok, amelyek szembe akartak szállni a szovjet csapatokkal. Az egyik - jobbára egyetemista nemzetőrökből álló - csoport a Kálvária téren állt. Ám ezt az útvonalat nem vették igénybe a szovjet csapatok. November 5-én hajnalban a szovjet harckocsik bekerítették a várost, berendezték főhadiszállásukat az öthalmi, volt ÁVFI-s laktanyában, s kiszabadították a Csillagbörtönben védő őrizetben tartott államvédelmiseket. A nap folyamán megkezdték az MSZMP szegedi városi szervezetének megszervezését. Közben délelőtt ülésezett a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöksége, s megállapították, hogy „a magyarországi forradalom a szovjet csapatok megszállása és a Kádár-kormány megalakulása tényével befejeződött”. November 6-án délelőtt kb. 30 harckocsival zárták körbe a szovjetek a városházát, s a Forradalmi Nemzeti Bizottság több tagját (köztük Perbíró professzort és Végh Joachim főiskolai tanárt) letartóztatták. Majd Perbíró professzort mindössze negyedórás fogva tartás után - a városi közhangulat javítása és a szovjet harckocsik mögé búvó tanácshatalom legitimálása érdekében - a frissen felállított városi Munkás Paraszt Tanács első elnökhelyettesévé tették. Közben a város fontosabb középületeit is körbe vették a szovjet tankok. Délután már a szovjetek hirdettek kijárási tilalmat. Ezzel - a szórványos utóvédharcok ellenére - a forradalom Szegeden véget ért, s kezdetét vette a megtorlás. A nap folyamán Nagy Imre másodéves gyógyszerészhallgató (Resli Pál és Ambrus János orvostanhallgatókkal, valamint Tóth Imre és Kiss Tamás jogászhallgatókkal 365 Tagok: Végh Joachim (*1921), Vajtai István (1895-1986), Forgách Géza, Berkes Jenő, Csórón Miklós, Pálfy György, Epeijessy Kálmán (1893-1976). Póttagok: Megyeri János, Kövesdy Pál és Molnár Sándor. 370
