Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 1. A bizottság csodálattal adózik a hősöknek, elsősorban az egyetemi ifjúságnak. 2. Magáévá tette a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága október 28-i követeléseit: a szovjet csapatok kivonását, a szabad választásokat, az ország semlegességét. 3. Bízik Nagy Imrében, de széles alapon nyugvó kormányát szabadságharcosokkal egészítse ki. 4. A mezőgazdasági termelés szabadságát kívánja, akár egyéni, akár önkéntes szövetkezetek útján. 5. Egyetért az ELTE nyilatkozatával, különösen az egyetemi autonómia kérdésében, az igazságtalanul eltávolított oktatók és hallgatók visszahelyezésével, a hallgatóság részvételével az egyetem vezetőségében. 6. írja elő jogszabály, milyen állásokra képesít az Agrár-tudományi Egyetem diplomája. 7. Az egyetem neve legyen Magyar Mezőgazdaság-tudományi Egyetem; elnevezését, valamint a végzett hallgatók mezőgazdasági mérnöki címét iktassák törvénybe. 8. Az egyetem lehetőleg Budapesten kapjon megfelelő elhelyezést. 9. E felhívást a Forradalmi Bizottság az oktatók, dolgozók és hallgatók együttes ülésén terjeszti majd elő akkor, amikor jelen lesznek azok is, akiknek a kezében most még fegyver van.221 Ugyanezen a napon megalakult az egyetem fegyveres őrsége. A rektor felszólította őket, minden egyébtől tartózkodjanak, szigorúan maradjanak meg az egyetem vagyonának védelménél. Október 31-én délután az állattenyésztő hallgatók nyolc puskát és egy géppuskát hoztak be, valószínűleg a közeli Zalka Máté laktanyából, és délután négykor megkezdte szolgálatát az őrség: mindenkit igazoltatott, aki belépett a kapun.222 A sztálinistáknak nyilvánítottak nevével egy jegyzék volt kifüggesztve a bejáratnál, de ők is beléphettek, ha engedélyt kaptak erre. Az őrségnek munkája is akadt hamarosan: néhány részeg idegent kellett megakadályozniuk a belépésben, majd egy fegyveresekből álló csoportot kellett feltartóztatniuk, akik lisztet akartak szerezni. Ugyanezen a napon, sötétedés körüli időben egy levelező hallgató, K.J. jelent meg az őrségnél és védelmüket kérte. Nem mert hazamenni, mert belügyi alkalmazott volt és kérte, hogy az éjszakát az épületben tölthesse. Az őrség szállást adott neki, majd másnap - kívánságára - átkísérték a rendőrségre. (Később, 1957-ben elmondta, hogy az egyetemen kollegiálisán bántak vele.) Az őrség parancsnokságát november 2-án a katonai tanszék egyik tisztje vette át. Nyomtatott meghívó tudatta, hogy a végleges Forradalmi Tanács november 2-án 11-kor tartja alakuló ülését. Ezen a napon az esedékes félhavi fizetésük felvétele végett sokan keresték fel az egyetem pénztárát. Gödöllőről autóbusz hozta be a szervezeti egységek meghatalmazottjait. A nagyteremben kb. kétszázan gyűltek össze. Máthé Imre ismét felajánlotta lemondását, de a jelenlévők ismét bizalmat szavaztak neki. A gyűlés levezetésére Siegler Gyula állattenyésztő hallgatót választották meg. Siegler felolvasta a 31-i gyűlés határozatait és arról beszélt, hogy a sztrájkot abba kell hagyni, mert káros a forradalomra. A felszólalók egyetértettek vele. Voltak, akik a pártok szervezése ellen emelték fel szavukat, mások a tennivalókról beszéltek. Kuthy Sándor elítélően beszélt a sztálini korszak bűneiről. Többen is felszólaltak a helyenként fellépő atrocitások, túlkapások ellen. Kosáry Domokos, a könyvtár igazgatója - többek között - arra figyelmeztetett, hogy kár lenne a forradalom által megteremtett nemzeti egységet pártok 221 A forradalom hangja, i. m. 299-300.p. 222 SZIE Lt. R-461/57.1. c, 30. 213
