Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szegedi felsőoktatási intézmények elleni megtorlás. Szigeti József, az oktatási miniszter helyettese április 19-i belső rendelkezésében előírta, hogy a főiskolai igazgató vagy az egyetemi rektor „az MSZMP és a KISZ helyi képviselőinek bevonásával” alakítson fegyelmi bizottságokat az 1956-os eseményekben résztvevők felelősségre vonására.369 Ezt követően az egyetemeken és a főiskolán megindultak a sorozatos fegyelmi eljárások. A Szegedi Tudományegyetemen az oktatók és hallgatók ellen 124 fegyelmi eljárást folytattak le. Az oktatók közül 18 fegyelmi elbocsátást, 25 esetben alacsonyabb munkakörbe való áthelyezést vagy írásbeli megrovást alkalmaztak. 39 hallgató távozott külföldre, további 14 hallgatót zártak ki az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról, 30 főt pedig szigorú megrovás fegyelmi büntetésében részesítettek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem oktatói közül 17 fő távozott külföldre, 7 személyt írásbeli megrovással tiltottak el a további oktatástól. 8 hallgató külföldre távozott, valamint további 11 hallgatót zártak ki az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról, 9 hallgató pedig megrovás vagy két féléves eltiltás fegyelmi büntetésében részesült. A Pedagógiai Főiskola nappali tagozatáról 15 hallgató távozott külföldre, további 4 hallgatót zártak ki az ország összes egyeteméről és főiskolájáról, 2 hallgató pedig enyhébb fegyelmi büntetésben részesült. Ezeket az adatokat három további észrevétellel egészíthető ki: számos olyan tanár volt, akit a megtorlás enyhébb módjaként kényszemyugdíjaztak (Prinz Gyula, Eperjessy Kálmán), az egyetemi és főiskolai oktatói karból Baróti Dezső rektort 2 év 6 hónap, Péter László könyvtárost 8 hónap, Lazúr Barna főhadnagyot 7 év és Perbíró József professzort 15 év börtönre ítélték. A MEFESZ szervezésében részt vevő egyetemi és főiskolai hallgatókra összesen 47 év 7 hónapnyi róttak ki. 1963 után ugyan szabadlábra helyezték a börtönre ítéltek nagyobb részét, de még évtizedekig rendőrhatósági felügyelet vagy ügynöki megfigyelés alatt tartották őket. A megtorlás tehát — a kommunista hatalommal utóbb így vagy úgy kollaboráló kevés egykori forradalmár esetét nem számítva - az 1989-1990-es rendszerváltozásig tartott. 369 A professzorokat sújtó megtorlást az oktatási miniszter által fegyelmi biztosként Szegedre küldött Trencsényi-Waldapfel Imre és a köréje kinevezettek - Wagner Richard (1905-1972) tanszékvezető egyetemi tanár, Szalay István (*1913) tanszékvezető docens és Csákány Béla, a Rektori Hivatal frissen kinevezett titkára - végezték. A docensek és alacsonyabb tudományos fokozattal rendelkező oktatók, valamint a hallgatók fegyelmi ügyeinek lefolytatására szervezett a fegyelmi bizottság elnöke a Szegedi Tudományegyetemen Wagner Richard lett, tagjai pedig Kalocsai Dezső (*1924) a Marxizmus-Leninizmus Tanszék vezetője, Krajkó Gyula (*1929) a Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde és Sípos Aladár (*1927) főelőadó. A Pedagógiai Főiskolán Lemer Károly (1911-1958) az alábbi bizottságot szervezte meg: Elnök: dr. Zsámbéki László (*1911) tanszékvezető főiskolai docens, tagjai: Nagy Pál (*1928) főiskolai tanársegéd az MSZMP képviseletében, Szobácsi Jenő főiskolai hallgató a KISZ képviseletében, Kissfaludi Melinda előadó a Tanulmányi Osztály képviselője. 373
