Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Pécsi felsőoktatási intézmények Pécsett 1956. október 28-án alakult meg a forradalom saját önkormányzati szerve, a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (BMMNT). Létrehozásában közreműködtek Pécs ipari létesítményeinek munkástanácsai mellett az ügyészségek, a felsőoktatási intézmények, színház, rádió, sajtó küldöttei is. A megyei munkástanács elnökének egy köztiszteletben álló pécsi polgárt választottak, dr. Kertész Endre ügyvédet, aki a harmincas évektől a Független Kisgazda Párt egyik megyei vezetője volt. A megyei munkástanácsot megválasztó nagygyűlésen részt vettek az MDP, valamint a BM Főosztály és a megyei rendőr-főkapitányság vezetői is. A megyei nemzeti tanács megválasztotta saját végrehajtó és ügyintéző szerveit, így titkárságát, valamint egyik legfontosabb döntéshozó szervét, a Katona Tanácsot. Utóbbi élére Csikor Kálmán került, az egyetem katonai tanszékének vezetője, volt Ludovikát végzett katonatiszt. A BMMNT néhány nap múlva adminisztrációs irodát, majd egy operatív „intézőbizottság”-ot választott soraiból. Egyetemistákat és főiskolásokat is beválasztottak az ellenőrző bizottságokba: a fegyveres karhatalmi szervekhez Belinszky Barnabás joghallgatót, a rendőrséghez Hajdú István orvostanhallgatót, a megyei pártbizottsághoz Péter Károly orvostanhallgatót, a pécsi rádióhoz Bucsics Tibor orvostanhallgatót, a postaigazgatósághoz Magyar László pedagógiai főiskolást, a sajtó ellenőrzésére Ung Ferenc orvostanhallgatót választották meg. Öt pécsi felsőoktatási intézményi hallgató lett megválasztva a BMMNT tagjának: Treibert Ottó joghallgató, Havasi Éva és Czurmühl Péter pedagógiai főiskolások és Csete József, Kocsis László orvostanhallgatók.299 Október 28-án két egyetemi zászlóaljat alakítottak, egyet orvostanhallgatókból, e zászlóalj katonai összekötője Szabó Ferenc őrnagy, diák-parancsnoka Rozsos István szigorló orvostanhallgató lett, a másikat pedig a joghallgatók és a pedagógiai főiskolások alkották Méder Ferenc főhadnagy katonai és Klencz Tibor hallgató-parancsnok vezetésével. Az egyetemi zászlóaljak létszáma 200-250 fő volt.300 A zászlóaljak másnap (október 29-én) kezdték meg működésüket, nemzetőri feladatokat láttak el, járőröztek a városban egy-egy rendőr, katona és munkástanács-taggal alkotva egy járőrcsapatot. Az egyetemi zászlóaljaknak a rendőrség szállított fegyvereket a volt ÁVH-raktárakból a Forradalmi Katonatanács utasítására, fegyverük karabély, géppisztoly, leginkább „48 mintájú” puska, korabeli nevén „dióverő”.301 A pécsi MEFESZ üdvözölte a megyei munkástanács megalakulását és az AVH szintén e napon történt feloszlatását. Felhívásukban közölték véleményüket, miszerint „a pécsi egyetemi ifjúság továbbra is kitart az egész nép jogos követelései mellett”, és az egyetemisták addig a fegyvert le nem teszik, „amíg az utolsó szovjet katona is el nem hagyja hazánk területét”. A MEFESZ kifejezte az egyetemisták örömét afelett, hogy „a munkástanácsok újraválasztása most már valóban demokratikus alapon a mai napon megtörténik” és jelezték, hogy a „forradalmi tömeg és egyetemeink ifjúsága közötti szoros kapocs” nem lazulhat meg, nem engedik, hogy „a munkás-diák szövetség megszakadjon”.302 Szabadságért). In: Mecseki Láthatatlanok Pécs - 1956. Dokumentumok és emlékezések. Szerk. Romváry Ferenc-Rozs András. Pécs, 1997. 133. p. 299 Péter Károly, i. m. 136. p. 300 Hajdú Imre: Mecsek - 1956 (Eseményvázlat két visszaemlékezés alapján). In: Mecseki Láthatatlanok, i. m. 88. p. 301 Péter Károly, i. m. 136. p.; Hajdú Imre: Mecsek - 1956. In: Mecseki Láthatatlanok, i. m. 88. p. 302 BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 3. doboz. 57. szám. A Pécsi MEFESZ Bizottság iratai. „FIGYELEM, FIGYELEM! A MEFESZ közli!” Iktatószám és keltezés nélkül. (1956. október 28.) Gépelt. Másolat 337
