Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Rozs András egyetemi csúcstitkár azonban nem engedte a túlzott egyéni vélemény-nyilvánítást, a pártegységre törekvés jegyében. A Dolgozó Iljúság Szövetsége tevékenységében is megbomlott az egység. 1956 nyarán felmerült a pedagógiai főiskolások között, hogy mivel az őket érintő kérdéseknek nem sok közük van a tudományegyetem - a jogi kar - és az orvostudományi egyetem hallgatóinak életéhez, ezért az egységes egyetemi DISZ-vezetésnek nincs értelme, a Pedagógiai Főiskolának önálló DISZ-szervezetet kellene alapítania. A felvetést három pedagógiai főiskolai tanár is támogatta. Az egyetemi párt- és DISZ-vezetés megoszlott a kérdés megítélésében.272 Szentistványiné párt-, valamint Tényi Jenő, egyetemi DISZ-csúcstitkár a különválás ellen foglaltak állást, a három kar egységének szükségességét hangsúlyozták, elítélték a három főiskolai kollégának az elszakadást szorgalmazó véleményét. A pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói és tanárai között a politikai változások hangulatát fokozták a DISZ Petőfi Körének budapesti rendezvényeiről érkező hírek. Egy főiskolai hallgató és DISZ-vezető, Magyar László az 1956 októberében a Petőfi Kör rendezvényeit látogatta Budapesten, majd tapasztalatairól, az ott elhangzott politikai, társadalmi, gazdasági reformokról beszámolt pécsi kollégista társainak.273 Az 1956/57-es tanév kezdetére a pécsi egyetemek párt- és DISZ vezetői úgy érezték, hogy lépniük kell, ki kell fogni a szelet a reformerek vitorlájából, ezért a vezetésben személyi változtatásokat hajtottak végre. A tanév kezdete előtt, 1956 szeptemberében az egyetemi DISZ-vezetőket továbbképzésre hívták be, majd vezetőség-választást rendeztek. A választógyűlésen a szélsőségesen elkötelezett kommunista diákvezető, az egyetemi kizárások kezdeményezése és végrehajtása miatt az egyetemi hallgatók nagy része előtt népszerűtlen egyetemi DISZ-csúcstitkárt, Tényi Jenőt menesztették, de ugyanakkor - nyilván a reformerők politikai előretörésének megakadályozására - a Pécsi Egyetem című lap főszerkesztésével bízták meg. Tényi helyébe Gerencsér József főiskolai hallgatót választották meg az egyetemi DISZ csúcstitkárának, de ezt az egyik gyűlés-résztvevő szerint csak maratoni szavaztatás révén tudták elérni.274 A jogászhallgatók 1956. október 11-én a kari DISZ-titkár, Huri Dezső lemondása után új DISZ-vezetőt választottak Szabotin István személyében, helyettese pedig az a Belinszky Barnabás lett, aki szókimondásáról és reformer hajlandóságáról volt ismert és épp ezért sokak előtt népszerű.275 Az 1956. október 22-i pécsi diákparlament. A MEFESZ megalakulása Az egyetemi pártbizottság és a DISZ csúcsszervezet úgy határozott, hogy a reformokat követelő közhangulat levezetésének fórumot ad. Erre legalkalmasabbnak a diákparlament újbóli összehívása mutatkozott. Az egyetemi párt- és DISZ-vezetők az ellenzéki egyetemi közhangulat miatt tartottak a diákparlament kimenetelétől, ezért a gyűlés megfelelő politikai mederben tartását célzó biztonsági intézkedéseket tettek. A levezető elnök tisztét Debreczeni László V. éves orvostanhallgatóra bízták, aki az orvoskari DISZ ismert tagja 272 BML. XXXV. MSZMP Archívum. 49. fond. Az MDP Pécs Városi Bizottságának iratai. 3. fcs. 4. őe. 1956. május 31-i VB-ülés jegyzőkönyve; 3. fcs. 3. őe. 1956. június 1-i PB-ülés jegyzőkönyve 273 BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 23. doboz. 891. szám. Pécsi Megyei Bíróság. 1264/1957. sz. Nedelykov Milán pere. Másolat; Bán Péter - Rozs András: Baranya megye. In: A vidék forradalma 1956.11. kötet. Szerk. Szakolczai Attila. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 2006. (Továbbiakban: Bán-Rozs: Baranya). 28. p. 274 Péter Károly, i. m. 83. p. 275 Pécsi Megyei Bíróság. B. III. 998/1957/15. szám. Belinszky Barnabás és társai pere. In: Péter Károly, i. m. LX. 3. p. 330
