Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
A kötet szerkezetéről A kötet szerkezetéről Jelen emlékkötet tizenkilenc magyarországi világi felsőoktatási intézmény 1956-os forradalom és szabadságharc alatti történetéről nyújt áttekintő képet, természetesen a rendelkezés álló forrásanyag mennyisége által meghatározott kereteken belül. A kötetet a hazai felsőoktatási intézmények forradalom alatti eseményeit átfogóan bemutató és összegző történeti bevezető nyitja. Ezt a fejezetet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történéseit feldolgozó könyvészeti munkákat tartalmazó bibliográfia követi. A bibliográfia után néhány alapvető világhálós oldal címe olvasható, az internetes tájékozódás megkönnyítése érdekében. Ezen átfogó összeállításokat követi az egyes felsőfokú tanintézetekben történtek ismertetése, a sort a budapesti székhelyű egyetemekkel illetve főiskolákkal nyitva és a vidéken működő felsőoktatási intézményekkel zárva. A szerkesztés során az alábbi fejezeti beosztást követtük: elsőként az adott felsőfokú oktatási intézményben a forradalom és szabadságharc alatt lezajlott események leírása olvasható, ehhez kapcsolódik az intézményben működő forradalmi választott irányító testületek (pl.: forradalmi bizottság, MEFESZ alapszervezet), illetve ezek vezetőinek archontológiai jellegű leírása. Külön egységben következik az eseményeket időrendben összegző kronológia, amit az adott intézmény 56-os eseményeihez kapcsolódó bibliográfia követ, a fejezetet mindig a történéseket bemutató források közlése zárja. Az előre elgondolt szerkesztési elveket nem lehetet minden bemutatott intézmény esetében szigorú következetességgel alkalmazni, ugyanis egyes helyeken alig vagy egyáltalán nem maradtak fenn források a forradalmi napokból. Eltérő az intézménytörténeti feldolgozottság foka is, ami erősen összefügg a fenti ténnyel. S nem elhanyagolható az sem, hogy a többszerzős munka mindig magán visel valamennyit az írók egyéni stílusából, látásmódjából. A felsoroltak némi magyarázatot adnak az objektív szerkesztésbeli egyenetlenségekre. Munkánk célja elsősorban az emlékezés és a tudományos ismeretterjesztés, ezért nem szabtuk feltételnek, hogy a forrásközlés csak eddig máshol még ki nem adott dokumentumokat tartalmazhat. A forrásokat részben másolatban, részben pedig átiratban közöljük, amelynek módja függött a fakszimile olvashatóságától, illetve a dokumentumot őrző levéltárak technikai lehetőségeitől. A könyv legfőbb célkitűzése, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcban meghatározó szerepet játszó intézmények történetéről minél teljesebb képet nyújtson s ezek, az önálló tanulmányként is helyüket megálló írások, egy kötetben legyenek elérhetők. a szerkesztők 29
