Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, Budapest Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán- Összeállította Mikecz István és Walleshausen Gyula A háború befejezése után az új kormányzat 8740/1945. ME számú rendeletével, budapesti székhellyel megalapított Magyar Agrártudományi Egyetemen 1947-ben Géptani tanszék is létesült.245 Első vezetője Rázsó Imre egyetemi tanár volt, 1950-ben Kiinger Pál került a tanszék élére egyetemi docensként, majd 1951-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.246 Az 1945-ös földreform alapján létrejött kisüzemi gazdálkodás (a földterület 90%-a), valamint a kényszerűen létesített szövetkezetek technikai ellátása és a nagyobb vonóerőt igénylő munkák elvégzése végett gépállomások (AMG-Allami Mezőgazdasági Gépüzem) hálózata épült ki. 1950-ben 361 gépállomás volt. A gépállomások hálózata, valamint a szövetkezesítés távlati céljai már az 50-es évek elején szükségessé tették vezető műszaki értelmiségiek képzését. Első lépcső a „Gépesítési szak” létrehozása volt 1950-ben, amikor 27 hallgató a Mezőgazdaságtudományi Karon a III. évfolyamtól ezzel az elnevezéssel folytatta tanulmányait. 1951 őszén megszűnt a Mezőgazdaságtudományi Kar: az előző évben létesített szakok önálló karokká alakultak. A „Gépesítési szak” Mezőgazdasági Gépesítési Karként működött tovább. Ekkor a kormányzat már eldöntötte, hogy az egyetemet Gödöllőre helyezi, s a rajzasztalokon már formálódtak a nagyszabású építkezés tervei. A négy éves képzés után - 1952-ben „első fecskék” gyanánt - a hallgatók „mezőgazdasági gépesítő mérnök” elnevezésű oklevelet kaptak. Az oktatói testület az 1950-54 közötti időszakban alakult ki: létszáma 1954-ig 84 főre növekedett.247 A kar, az első évek útkeresése után gyors fejlődésnek indult, ezt a hallgatói létszám alakulása is érzékeltette. Az első évfolyam létszáma, nappali tagozatokon 90-160 fő között mozgott. A Gépesítési Kar újabb metamorfózisát 1954-ben a „Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola” elnevezéssel létrehozott egyetemi rangú önálló felsőoktatási intézmény jelentette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főhatósága alatt. A főiskola élén igazgató állt, akit munkájában a főiskolai tanács, valamint oktatási-, tudományos-, és gazdasági igazgatóhelyettes támogatott. Tanszékei - szám szerint 12 - az 1951-54 közötti időszakban jöttek létre.248 Ezen időszak központi gondját a főiskola elhelyezésének ideiglenes volta jelentette. A központi épületek (igazgatóság, egyes tanszékek és előadók) Budapest, Villányi út 29/31. szám alatt voltak, de tanszékek és tantermek a Villányi út 5/7. szám alatt is működtek. Tanműhelyek, gépszínek, egyes gyakorlók a közeli utcákban kaptak átmeneti elhelyezést. 245 Soós Pál: A Mezőgazdasági Géptani Intézet történetének áttekintése. Korreferátum a Dr. Szabó Gusztáv előadóterem névadó emlékbeszédhez. Gödöllő, 1995. szeptember 1. Kézirat a szerzőnél. 246 Mikecz István: Az agrár-gépészmérnöki oktatás kezdetei. Előadás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 75. Jubileumi Emlékülésén. Gödöllő, 1995. október 20. Kézirat a szerzőnél. 247 Gödöllői Agrártudományi Egyetem jubileumi emlékkönyve 1920-1995. 351-354. p. főszerkesztő: Walleshausen Gyula. Gödöllő: 1995. 248 U.o. 357. p. 281
