Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián- Összeállította Por Csilla Az 1956-ban 11 965 lakosú kisvárosban gróf Festetics György által 1797-ben alapította a Georgikont, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét. Kiváló tanárai az ország vérkeringésében éltek, hiszen az általuk oktatott tantárgyak megkövetelték, hogy szakmai téren a legelsők között legyenek. Míg az 1945 utáni években más felsőoktatási intézetekben a párturalom által osztályellenesnek nyilvánítottakat távolították el, addig Keszthelyen az egész intézményt számolták fel. A Minisztertanács döntését végrehajtó bizottság 1949. március 17-én érkezett Keszthelyre, hogy az agrároktatás e vidéki bázisát felszámolja, és egy fővárosi székhelyű intézménybe vonja össze az agrár felsőoktatást. Nagy Imre 1953-as kormányra kerülése után világosan látszott az addigi mezőgazdasági politika csődje és megindult a háttérbe szorított mezőgazdaság fejlesztése is. A keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát 1954-ben nyitották meg újra. A tanulmányi idő ekkor 3 éves volt, majd — épp az 1956-os követeléseknek megfelelően - az 1957/1958-as tanévtől emelték fel 4 évre, amikor is már egyetemi rangú főiskolaként működött. 1945 után Keszthely a nemzeti ellenállás egyik központja volt. Itt és a környéken működött a „Dunántúli Fehérgárda” több ezer résztvevővel, akik fegyverrel is hajlandóak voltak küzdeni a szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Az akadémia hallgatói 1956 nyarán részben tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek, részben nyári termelési gyakorlaton vettek részt, ahol saját szemükkel láthatták az akkor zajló termelőszövetkezeti tagosításokkal kapcsolatos törvénytelenségeket, amelyek a fiatalokban ellenállást váltottak ki. A Minisztertanács 1950. márciusában a keszthelyi járás területét Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta, ami mélyen sértette a város lakóinak érdekeit. Ilyen körülmények között jutottak el az akadémia hallgatói és Keszthely város lakói 1956 forró őszéhez. Mindezek a történelmi gyökerek és események nagyban befolyásolták az akadémia hallgatóinak és tanárainak viszonyulását az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz. Október 14. (vasárnap) Megalakul a keszthelyi Petőfi Kör a város értelmiségének részvételével. Elnöke: Dr. Nagy Zsigmond, tagjai a Mezőgazdasági Akadémia tanári karából Dr. Bélák Sándor, Tikos László, Molnár István Albert, továbbá Kostyál István könyvtáros, Dr. Gaál Károly, a Városi Múzeum igazgatója és még többen mások. Az ülésekre eljártak a városi pártbizottság tagjai is. Október 23. (kedd) A Mezőgazdasági Akadémia tanári kara összehívja a MEFESZ megalakítását előkészítő gyűlést. A szervezésben az Akadémia tanárai közül részt vesznek: Tikos László (aki a főszervező volt), Székely Ákos, a Kémiai Tanszék vezetője, Ihász Imre adjunktus (régi MEFESZ-tag volt, és ismerte a MEFESZ hagyományait) és Hortobágyi Gábor, a diákok részéről Varga Gyula, Simán Gyula, Csupor László és Szebényi Gabriella. 267
