Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
Egyetemi és főiskolás diákmozgalom 1956-ban A vidéki felsőoktatási intézményekben szintén az volt a helyzet, hogy a hallgatókból álló fegyveres őrségek már a nemzetőrség szervezésének megkezdése előtt megalakultak. Sopronban a MEFESZ vette kézbe az új karhatalom kiépítését is. Az egyetemisták október 26-ától kapcsolódtak be a rend fenntartásába, együtt járőröztek a határőrökkel és rendőrökkel, biztosították az egyetemi épületeket, sőt határőrségen velük erősítették meg a határszolgálatot. A MEFESZ égisze alatt október 27-én alakult meg a katonatanács, amelynek kezdeményezésre november 1-jén megindult a nemzetőr zászlóalj szervezése és felfegyverzése. Nagy szerepe volt a diákoknak az Ausztriából érkező vöröskeresztes segély szállítmányok (vér, kötszer, gyógyszer) átvételében, raktározásában és szétosztásában. A szállítmányokat fegyveres soproni egyetemisták kisérték Budapestre.48 Egerben 1956. október 29-én szintén a MEFESZ javaslatára alakult meg a nemzetőrség mintegy 100 fős fegyveres diákosztaga és nyolctagú ún. riadó csoportja. A 24-e óta a rendőrséggel és katonasággal járőrszolgálatot adó és a főiskola védelmét ellátó, a katonai tanszék gyakorló fegyvereivel felszerelt alakulatot a MEFESZ saját ellenőrzése alatt tartotta, és nem engedte beolvasztani a városi nemzetőrségbe. A riadó csoport október 30- tól november 4-ig működött. Többek között segédkezett államvédelmi tisztek letartóztatásában, kihallgatásában, fizikailag azonban senkit sem bántalmaztak. A diákok Egerben is igyekeztek a szélsőséges kilengéseket, atrocitásokat és lincseléseket megelőzni.49 Miskolcon az október 26-i számos áldozatot követő sortűz, majd a népítéletek után a Megyei Munkástanács felkérésére egyetemi hallgatók látták el a városban a rend fenntartását a közlekedés irányításától kezdve a középületek őrzésén keresztül a közrendbiztosításig. Később a Diákparlament beleegyezésével ezt az egész Borsod megyére kiterjesztették. Egy egyetemistákból álló rendfenntartó ezred felállítása azonban nem sikerült, mert időközben a konszolidáció első jeleként katonaviselt munkásokból megalakult a nemzetőrség, a rendőrség rendezte sorait, s október 30-án a hallgatók jelentős része, kb. négy-ötszázan hazamentek.50 Veszprémben a MEFESZ és az egyetemi tanács jóváhagyásával október 30-án állították fel a 80 fős egyetemi nemzetőrszázadot, s kezdték meg felfegyverzését és kiképzését. Feladata az egyetem épületeinek őrzése volt, de az egyetemisták katonákkal és rendőrökkel járőröztek is a városban. A veszprémi helyőrség Forradalmi Katonai Tanácsa utasításra két bevetésen is részt vettek, de az egyik téves riasztásnak bizonyult. A veszprémi hallgatók felderítő szolgálatot szerveztek a szovjet csapatok mozgásának figyelemmel kísérésére.51 Természetesen Debrecenben, Keszthelyen, Pécsett és Szegeden is alakultak diáknemzetőrségek. Létszámát tekintve ezek közül a pécsi orvos egyetemi zászlóalj volt a jelentősebb, amely október 28-án alakult, s amelynek parancsnoka Rozsos István szigorló medikus lett. Az alakulat alapjában véve rendvédelmi feladatot látott el, az egyetem és más középületek védelmét biztosította, élelmiszergyűjtéssel és a szállítás biztosításával foglalkozott, szervezte az új hatalmi szerveket a Pécs környéki falvakban, részt vett ÁVH- sok letartóztatásában, de fegyveres harcba nem bocsátkozott.52 * 48 Szabó - Bank: Soproni egyetemisták. In: Nagy Imre és kora. III. 414-418. o.; Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 280. sz. irat. 49 Kozári József: Az 1956-os forradalom eseményei az Egri Pedagógia Főiskolán. In Nagy Imre és kora. III. k. 337-341.0. 50 Szakolczai Attila: Miskolci egyetemisták a borsodi forradalomban. In: Nagy Imre és kora III. 152-153. o. 51 Mészáros: Veszprém megye egyetemistáinak és középiskolásainak részvétele az 1956-os forradalomban. In: Nagy Imre és kora. III. 225- 226. o. 52 Rozsos István fegyelmi ügyének iratait közli: Péter: 1956 Baranyában. II., VI-XIV., XXVI-XXIX., XXXII., CXXI., CXXIV., CXXV1., CLXXVII. sz. jegyzőkönyvek, feljegyzések és fegyelmi határozatok. 23
