Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Debreceni felsőoktatási intézmények Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a debreceni felsőoktatási intézményekben- Összeállította Tóth Agnes 1950-1953 között nem volt jellemző, hogy a hatalommal szemben bármiféle szervezkedés indult volna meg Debrecenben, annak ellenére, hogy a hatalom részéről érték támadások az értelmiség képviselőit, egyetemi tanárokat. Ennek eklatáns példája volt a világhírű idegsebész, Sántha Kálmán228 ellen indított hajsza. Támadások érték Szabó István történész professzor tanítványait is (Módy György, Borosy András stb.). Sztálin halálát követően egy enyhébb légkör kezdett kialakulni az egyetemeken. 1954- ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egyfajta mozgolódás indult meg, aminek a magját a harmad- és negyedéves bölcsészhallgatók jelentették. A kör hangadói Für Lajos és Irinyi Károly történészek, Kovács Kálmán és Kiss Ferenc irodalmárok, Varga Gyula néprajzos és Boda István voltak. Faliújságot szerkesztettek, újságcikkekben fejezték ki a rendszerrel szembeni kétségeiket. 1954. március 15-én az egyetemi iljúság nemzeti színű zászló mögött felsorakozva vonult az egyetem elől a Kossuth- szoborhoz, ahol Irinyi Károly mondott beszédet. A Petőfi szobornál Kovács Kálmán emlékezett meg Petőfiről. Este az egyetem aulájában tartották a díszünnepséget, ahol Mensáros László színművész szavalta el a Szózatot. Az egyetemi pártbizottság természetesen betiltotta a faliújságot, fegyelmi vizsgálatok indultak. A KLTE pártbizottsága a nacionalizmus és narodnyikizmus melegágyának tartotta az egyetem történelmi és irodalmi intézetét. 1956. februárja után újabb lendületet vett a diákmozgalom. A bölcsészek újra útjára indították a faliújságot, illetve az Egyetemi Élet egyetemi újság mellékleteként, Fáklya címmel egy „irodalmi folyóiratot Jelentettek meg. Ismételten felvetődött az MDP-től független egyetemi, főiskolai szervezet, a MEFESZ újjászervezésének igénye. Egyre inkább hangot adtak azon követeléseiknek, hogy töröljék el a honvédelmi és marxista oktatást, reformálják meg a tanárképzést.(Ekkor az egyetemen nyugati nyelveket nem is oktattak). 1956. október 13-án került sor Debrecenben a Kossuth Kör első nyilvános vitaestjére a Vármegyeházán. A fórum vendége volt Losonczy Géza. A bevezetőt Koczogh Ákos, a világirodalmi tanszék fiatal oktatója tartotta, a vitát Für Lajos vezette. A következő napokban ez a vitaest volt a téma városszerte. Az egyetemi hallgatók is hozzá akartak járulni a szellemi élet megújításához, egy önálló, egyetemi irodalmi lap megindításával. A kezdeményezők Buda Ferenc első-, Bényei József, Kertész László, Tóth Bertalan, Rózsa András másod-, valamint Simon Zoltán, Székelyhídi Ágoston harmadéves bölcsészek voltak. A főszerkesztő Julow Viktor egyetemi oktató lett.229 A lap első száma márciusban jelent meg. Két tendencia érezhető az irodalmi lap szerkesztésében, egyrészt a romániai magyar irodalom felé fordulás, illetve nyitás a világirodalom felé. Mindkét vonulat ellentétes volt az akkori hivatalos irodalmi oktatás irányvonalával. Október 22-én Az Orvostudományi Egyetemen a Szülészeti Klinika nagy termében ifjúsági gyűlést tartottak. Két szegedi MEFESZ küldött is megjelent a gyűlésen, ahol közölték a szegedi MEFESZ megalakulásának tényét és ismertették annak programját. A résztvevők úgy döntöttek, hogy másnap délutánra a KLTE aulájába nagygyűlést 228 Májerszky Klára:Dr. Sántha Kálmán (1903-1956) Debrecen, 1996, Kiss József: Sántha Kálmán debreceni évei (1944-1956) in. Debreceni Szemle 1993. l .sz 109-118. 229 Filep Tibor: Forradalom a debreceni egyetemeken 1956, Debrecen, 2006. 15. 237
