Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
Vida István október végén, november elején már a konszolidáció, a rend helyreállítása és a munka felvétele érdekében folytatott propagandát. Helyeselte az egypártrendszer felszámolását és pártok működésének engedélyezését, azzal a feltétellel, hogy az újra színre lépő politikai szerveztek, önként korlátozzák tevékenységüket ameddig a szovjet csapatok el nem hagyják az országot. A diákmozgalom két fővárosi központja rövid idő alatt széleskörű kapcsolatrendszert épített ki, amelybe a fővárosi és vidéki egyetemek, főiskolák és középiskolák mellett beletartoztak a különböző demokratikus értelmiségi szervezetek, valamint a munkásság érdekképviseleti szervei, a szakszervezetek valamint a munkástanácsok is. Érintkezésbe léptek az írószövetséggel és a politikai klubként az EL TE Jogtudományi Karán működő Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsággal.26 A SZOT-tal a kapcsolatfelvételre már október 26-án sor került.27 A központi hatalom összeomlása után a diákok a magukra maradó vidéki egyetemi városokban is jelentős szerepet játszottak a helyi közéletben, s segédkeztek az új hatalmi szervek létrehozásban, működtetésében. Sopronban a város irányítása a MEFESZ kezébe került, mivel a korábbi párt és tanácsi vezetés megbénult. Október 27-én kezdeményezésükre alakult meg a városi tanács funkcióját átvevő Ideiglenes Nemzeti Tanács.28 Debrecenben az MDP megyei vezetői és a KLTE diákbizottság tagjai közösen határozták el, hogy létre kell hozni a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt. A 26- án megalakult bizottmány 38 tagjának egyharmada a debreceni felsőoktatási intézmények diákszervezeteinek tagjai közül került ki.29 Egerben a főiskola vált az eseménynek központjává, az Egri Forradalmi Bizottmány, a Nemzetőrség Városvédelmi Tanácsa, a főiskola Ideiglenes Munkástanácsa itt ülésezett, mindhárom szervben helyet kaptak a MEFESZ képviselői.30 Veszprémben szintén a MEFESZ közreműködésével hozzák létre a városi és a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsot. Itt egyetemistákból álló önkéntesek segítettek a napi feladatok ellátásában, a tájékoztató iroda működtetésében.31 Miskolcon különleges helyzet alakult ki, itt a reformszellemű megyei pártbizottság, a munkásság és az egyetemi ifjúság szorosan együttműködött. A Borsod Megyei Munkástanácsban és annak szakbizottságaiban helyet kaptak az egyetemisták képviselői, sőt az egyik elnökhelyettes is közülük került ki. Közreműködtek az október 25-ai ÁVH-s sortűz, majd az azt követő lincselések után kialakult tömeghangulat lecsillapításban.32 Ahol az egyetemi iljúsági szervezet nem játszott kezdeményező szerepet, képviselői ott is bejutottak a város, illetve a megye vezetésébe. Ez történt például Pécsett és Szegeden.33 Az ország számos felsőoktatási intézményében, így Budapesten is a korábbi rektori, illetve főiskolai tanácsok feladatkörét átvevő oktatói-intézményi forradalmi bizottságokat a 26 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 133. sz. irat. 27 Koczkás Sándor: Mozaikok 1956-ról. In: A bölcsészkar az 1956-os forradalomban. Szerk.: Vadász Sándor. ELTE. 49-53. Budapest, 1994.; Szabó Iván visszaemlékezése. In: Frivaldszky: Ötvenhat műegyetemistái. 115-116.0. 28 Szabó-Bank: Soproni egyetemisták. 414. o. Lásd még: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 280. sz. irat. 29 Filep: Egyetemi diákmozgalmak Debrecenben. 196-197. o. 30 Kozári: Az 1956-os forradalom eseményei az Egri Pedagógiai Főiskolán. 333-336. o. 31 Mészáros: Veszprém megye egyetemistáinak és középiskolásainak részvétele az 1956-os forradalomban. 223., 242. o. 32 Szakolczai: Miskolci egyetemisták a borsodi forradalomban. 122-166. o.; Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958.275., 276. és 330. sz. iratok. 33 Farkas: Szegedi egyetemisták a forradalomban. 27-28. o. 20
