Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei az Agrártudományi Egyetemen (Gödöllő)- Összeállította Walleshausen Gyula Költözés közben érték a forradalom eseményei az egyetemet. A három - agrárközgazdasági, agronómiái, állattenyésztési - kar gólyái még Budapest, a Villányi út 5-7. számú (a mai Szent Margit Gimnázium) épületben hallgatták előadásaikat, a jobbára vidéki ifjak diákszállója a Keleti Kár-oly utca 37-ben volt. A Továbbképző Intézet (továbbképző és tanárképző szakokkal) a Szemlőhegyi út 29/b-ben működött, hallgatói pedig az Ida utcai (2. sz.) diákszállóban laktak.195 A felsőbb évfolyamok Gödöllőn végezték tanulmányaikat. A főleg népi származású hallgatóság magával hozta a falu nyugodtabb légkörét, a politika iránti kisebb érdeklődést, de az elmúlt két év tapasztalati felhívták a figyelmüket a pártpolitika bakugrásaira: 1955. március után a hatalom újabb „bekeményítése” több társukat, közöttük pl. Cserháti Sándor világ-hírű agrártudós unokáját, Pált is és az osztályelső Csávás Imrét stb. osztályidegennek minősítette és a társaikra kényszerített kézfeltartásos szavazattal kizárta az egyetemről, hogy 1956 tavaszán-nyarán - az SZKP Szovjetunió Kommunista Pártja enyhülést hozó fuvallatára - visszavegye őket, amit most már csupán a DISZ funkcionáriusaival szavaztattak meg.196 Gödöllő Pecznik János, az Agronómiái Kar dékánja már az 1956/57-es tanév kezdetén érzékelte az ifjúság nyugtalanságát, de különösen egy héttel október 23. előtt: ifjúsági gyűlés ifjúsági gyűlést követett s egyre izgatottabb hangon követelték a már régen döntésre érett reformokat. Joggal vonhatta le a dékán a következtetést: „mi ezt az ifjúságot nem ismerjük!”197 Rajk László temetése (okt. 6.) még nem okozott nagyobb nyugtalanságot, de már többen firtatták a párt felelősségét. A II. és III. évfolyamok október 18-án, Gödöllőn kelt „határozatai” - még csupán a szelíd reform szellemében fogantak és egyetemi tanulmányaikra korlátozódtak: „1. Az oktatás fakultatívvá való tétele, csak meghatározott kötelező tárgyak legyenek, a többi tárgy ne legyen kötelező. 2. Az idegen nyelv fakultatív oktatása, az orosz helyett mást is lehessen választani. 3. Ne legyen katonai oktatás. 4. Felül kell vizsgálni a túlterhelést, az óraszám csökkentésére van szükség. 5. A gyakorlatok legyenek kötelezőek, de gyakorlati jegy ne legyen. 6. Ösztöndíjrendszerünket tovább kell javítani, helyes len-ne a keret emelése. 7. Minden héten egy szabad nap és az hétfő legyen. 8. Honvédelmi oktatást csökkenteni kell, honvédelmi gyakorlat az utolsó évben legyen. 9. A testnevelés ne legyen kötelező, meg Ikell szüntetni és helyette sport legyen. 195 A Gödöllői Agrártudományi Egyetem jubileumi emlékkönyve (1920-1995). Főszerk.: Walleshausen Gyula. Gödöllő: 1995. 196 Vén István-interjú. Készítette Eörsi László 1993-ban. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 491. sz. 39. p 197 Szent István Egyetem Levéltára, Gödöllő. 1956-os iratok. R-4612/57. II. c. (A továbbiakban: SZIE Lt.) 207
