Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Zsidi Vilmos A többi egyetem és főiskola jogos követelését támogatjuk és mi is felhívjuk más egyetemek hallgatóit követelésünk támogatására. A hallgatókat érintő kérdések megoldásában minden esetben vonják be az egyetemi hallgatókat. Amennyiben követeléseinket nem teljesítik, elégedetlenségünket - a provokációs lehetőségek elkerülése végett - diák-sztrájkkal fejezzük ki. Felkérjük a többi egyetemek hallgatóit elégedetlenségüknek hasonlóképpen adjanak hangot. Követeléseinket Egyetemünk Pártbizottsága a legmesszebbmenően támogatja. A diákság megóvása érdekében szükségesnek tartjuk a MEFESz mozgalomhoz való csatlakozást. Ugyanakkor a legmesszebbmenőkig támogatjuk a munkás- és parasztifjúság hasonló rétegszervezeteinek létrehozását. Közgazdaságtudományi Egyetem Diáknagygyűlése. BCE Lt. 7/a. ikt. nélk. Az 1-3. sz. dokumentumok megjelentek a Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1. rész. 1948- 1956. Összeáll.: ZSIDI VILMOS. Bp., 1999. c. forráskiadványban. 4. Budapest, 1990. január 25. Részlet a Rehabilitációs Bizottság jelentéséből Í...1..1956.. 1956-1962 Az egyetem történetének, ezen korszakáról elég keveset tudunk. Nincsenek dokumentumok, a visszaemlékezések is eléggé elnagyoltak. Ezt azért is szükséges előrebocsátani, mert f a rehabilitációs igényeket, illetve szándékot gyakran ezekre az évekre korlátozzák. Egyetemi oktatók is részt vettek a rezsim elhibázott gazdaságpolitikájának kritikájában, az egyetemen Petőfi köri üléseket, s más, a kibontakozást kereső tudományos fórumot is tartottak, hallgatók és oktatók egyaránt szervezetten vettek részt az október 23-ai tüntetésen. Október végén megalakult a Forradalmi Bizottság (Tanács?) és szervezték a nemzetőrséget is. Hangsúlyozni kell ugyanakkor az egyetem mérsékeltebb részvételét a szervezett aktív ellenállásban. Erre két körülmény ad magyarázatot. 1. Az egyetem épülete stratégiailag érdektelen volt. 2. A kollégistákat hazaküldték. Mindezt azért kell megemlíteni, mert magyarázatot ad arra, hogy utólag miért volt viszonylag mérsékeltebb az egyetemen belüli retorzió.189 Az egyetemen kívül azonban hallgatók és oktatók közül többen is részt vettek az ellenállásban. Az érintett hallgatók egy része emigrált, másoknak sikerült tevékenységüket titokban tartani. Az egyetemre küldött bejelentéseket kari szinten vizsgálták meg a fegyelmi bizottságok,-amelyek a lehetőséghez képest igyekeztek az ügyet eltussolni, vagy enyhe ,,189 Érdemes utalni arra, hogy a Forradalmi Bizottság tevékenysége alapvetően az egyetem működésének szervezésére irányult, így például elosztották a vidékről küldött élelmiszereket. Tagjai jórészt vezetők voltak, s az új vezetésben is szerepet kaptak. A Forradalmi Bizottság az 1956. nov. 17-ei egyetemi tanácsülésen számolt be működéséről. Az ET olyan elvi állásfoglalást hozott, hogy egyetlen oktatónak, dolgozónak sem mondanak fel, hallgatót nem bocsátanak el. (Egyébként a közvéleményben ekkor még a forradalom pozitív megítélése volt általános.) Ugyanakkor Béréi Andor egyetemi tanárt (Ny. F. Horosajlov szovjet professzorral együtt) elbocsátották. Béréi Andor több éven keresztül vezette a népgazdasági tervezés tanszéket, Gerő mellett a gazdasági irányítás felelős vezetője, 1956-ban a szovjet nagykövetségre menekül, visszamegy a Szovjetunióba, csak három év múlva tér vissza Néhány év múlva a politikai gazdaságtan tanszék vezetőjének nevezik ki. 192
