Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
Vida István vörös zászló levételét az épületről. Miután a tüntetők körül vették az épülettömböt, a karhatalmisták a tömeg közé lőttek, két halott és hat sebesült maradt a helyszínen.16 Pécsett október 22-én az orvostanhallgatók, a jogászokkal karöltve szervezték azt az összegyetemi gyűlést (a Diákparlamentet), amelynek központi kérdése szintén az volt, hogy csatlakozzanak-e a szegediek kezdeményezéséhez. Az egyetem udvarán három órakor elkezdődött a diákparlamenti gyűlésen ott volt az Orvostudományi Egyetem, az Állam- és Jogtudományi Egyetem és a Pedagógia Főiskola szinte minden hallgatója. Meghívták az MDP megyei első titkárát és helyetteseit, Pécs városnak, az egyetemeknek és a pedagógiai főiskolának állami és pártvezetőit. Elsőként a jogászok DISZ-szervezete tizenkét pontos követelését olvasták fel, majd az orvoskari DISZ-bizottságét. Ez után következett Péter Károly, aki amellett érvelt, hogy a DISZ-re eddigi formájában nincs szükség, s a szegedi és a budapesti egyetemisták mintájára egy új, független ifjúsági szervezet kell létrehozni. Szavai nagy egyetértésre találtak a hallgatóság körében. Hasonló szellemben léptek fel szegedi küldöttek is, akik csatlakozásra szólították fel egyetemista társaikat. A gyűlés résztvevői Pécsett is kimondták a MEFESZ megalakulását. Választottak egy kilenctagú Ideiglenes Bizottságot, amelyben helyet kaptak a DISZ hivatalban lévő vezetői is, ami arra utal, hogy a két szervezet véleménye a politikai teendőket illetően nem tért el lényegesen egymástól. Az elfogadott követeléseket stencillel sokszorosították és kiosztották a hallgatók között, s elküldték a kormánynak is. A határozat megjelent a Pécsi Egyetem című újságban.17 Voltak olyan egyetemek és főiskolák, ahol a DISZ és részben az MDP még tartani tudta pozícióit. Már utaltunk rá, hogy az ELTE BTK hallgatói az egyetemista és főiskolás diákmozgalmak elindulásban kezdeményező szerepet játszottak, de az október 23-át megelőző napokban mégsem alakult meg a MEFESZ a pesti tudományegyetem bölcsészkarán. Ez többek között azzal magyarázható, hogy jóllehet a politikai helyzet megítélésében nem volt különbség, a teendőkről éles viták alakultak ki a hallgatók között. A radikálisabbak a Szegedről érkező hírek és a személyes tapasztalatok hatására hajlottak a egy önálló diákszervezet megalakítására, míg az óvatosabbak, közöttük az un. „Kolhoz Kör” hangadói, a DISZ megreformálásában és az új vezetőség megválasztásában látták a megoldást. A két álláspont hívei a Március 15-e Kör október 22-i alakuló ülésén csaptak össze, amelyen mintegy négy-ötszáz hallgató vett részt az Egyetemi Színpadon. Mindkét álláspont mellett hangzottak el felszólalások. Végül is az a határozat született, hogy a bölcsészhallgatók nem lépnek ki, a DISZ-ből, inkább annak megreformálásra, az alkalmatlan vezetők leváltásra törekednek.18 Elhatározták viszont, hogy másnapi a tüntetésen részt vesznek.19 Egyébként az ELTE másik két karán, a Jogi Karon és a TTK-n sem alakult MEFESZ-szervezet. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen október 22-én megtartott nagygyűlésen, mintegy ezer egyetemi hallgató és nyolcvan-száz oktató mellett megjelentek a megyei 16 Filep Tibor: Egyetemi diákmozgalmak Debrecenben. In Nagy Imre és kora. III. 187-193. o. (A továbbiakban Filep: Egyetemi diákmozgalmak Debrecenben ); Für Lajos: Bcvérzett mámor 1956. Kairosz Kiadó. Budapest, 2006. 28-48. o.; Valuch Tibor: Hajdú-Bihar megye. In A vidék forradalma, 1956.1. Szerk.: Szakolczai Attila, Á. Varga László. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 2003. 238- 242. o. 17 Rozs András: Az 1956-os forradalom diákmozgalmai Pécsett és Baranya megyében. In: Nagy Imre és kora. III. 353-384. o.; Péter Károly: 1956 Baranyában. Alexandra Kiadó. Pécs, 1997. 83-105. o. (A továbbiakban: Péter: 1956 Baranyában.); Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 33. és 34. sz. iratok. 18 Magyar Nemzet, 1956. október 23. 19 Lásd bővebben Beck Tibor - Germuska Pál: Forradalom a bölcsészkaron. 1956-os Intézet. Budapest, 1997. 53-75. o. (A továbbiakban: Beck - Germuska: Forradalom a bölcsészkaron.) 16
