Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Osváth Zsolt A rendelkezésre álló források alapján a Forradalmi Bizottság hivatali működéséről a következők állapíthatóak meg. A Forradalmi Bizottság fennállása során (1956. november 1 .-december 4.) összesen 6 ülést és egy nagygyűlést tartott. Az üléseken hozott határozatokat, amelyeket Okályi Iván aláírásával hitelesített, írásban rögzítették. Az üléseken jegyzőkönyvet is vezettek, ezek hitelesítési módja megegyezett a fent leírtakkal. A Forradalmi Bizottság önálló bélyegzőt - a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint - nem használt. Egyes a Bizottság nevében kiadott iratokat, ill. egyes ülésjegyzőkönyveket Okályi professzor az általa vezetett Gyümölcstermesztési Tanszék bélyegzőjével is ellátott hitelesítés gyanánt, aláírása mellett. A Forradalmi Bizottság 1956. november 12-i ülésén - a további ellenállást értelmetlennek és kilátástalannak ítélve - úgy határozott, hogy funkcióit átadja a Főiskola igazgatójának. Ennek megtörténte után azonban a Forradalmi Bizottság nem oszlott fel hanem, az igazgató melletti tanácsadó testületként működött tovább. A forradalom és szabadságharc leverését követő rendcsinálás következményeként a Forradalmi Bizottság működését heves támadások érték. A Bizottság ebben a feszült helyzetben is tovább folytatta munkáját. Amit bizonyít, hogy 1956. november 21-én újabb ülést tartott. A növekvő ellenszenvet látva, azonban 1956. december 4-én működését beszüntetve, helyét „a Főiskola önkormányzatának” adta át. A Forradalmi Bizottság működése alatt fő feladatának a rendfenntartást, az ingatlanok, a felszerelési tárgyak és berendezések megóvását tekintette. Önmérsékletre felszólító megnyilatkozásainak eredményeként a forradalom és szabadságharc napjaiban a Főiskolán nem került sor harcokra,és az intézmény ingó és ingatlan vagyona sértetlen maradt. A forradalom és szabadságharc időszakában a Főiskolán működő másik „forradalmi” szervezet a már említett Nemzetőrség volt. Szervezése megelőzte a Forradalmi Bizottság megalakulását. A Nemzetőrség már 1956. október 25-26-án felállt. Létszáma mintegy 30- 40 fő volt. Parancsnokává Baráth Zoltán tanársegédet, a KSZF Forradalmi Bizottsága tagját, helyettesévé pedig a már említett Jenser Gábor tanársegédet, a KSZF MEFESZ szervezetének oktatói titkárát választották meg. A KSZF-n a Nemzetőrség szervezésében nagy szerepet játszott Marián István honvédalezredes, aki a Főiskola diákjainak honvédelmi oktatását végző, a Budapesti Műszaki Egyetem Katonai Tanszékének vezetője volt. Marián, mint a BME Nemzetőrségének parancsnoka a forradalom és szabadságharc műegyetemi eseményeinek irányítója volt. A KSZF-n a Nemzetőrség szervezetten működött: tagjai igazolvánnyal rendelkeztek, karszalagot viseltek, fegyvereiket pedig nyilvántartásba vették. Feladata - erről a korábbiakban már említés történt - a Főiskola őrzése és az értékek védelme volt. Ezen kívül fegyveres kísérőként biztosították a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszállítmányait. Ez utóbbi igen veszélyes feladatot jelentett. Bizonyítja ezt, hogy egy ilyen akció során a Főiskola nemzetőreit, a Ferihegyi repülőteret, 1956. november 3-án megszálló szovjet Vörös Fladsereg alakulatai bekerítették. Szerencsére - mivel a szovjetek nem kívántak fegyveres konfliktusba bonyolódni - a nemzetőröket szabadon bocsátották. A KSZF-n a Nemzetőrség működése - a nyílt szovjet katonai beavatkozás első napján - 1956. november 4-én szűnt meg. 150
