Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán- Összeállította Osváth Zsolt A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (a továbbiakban röv.: KSZF) oktatói között számos olyan személy volt, akiknek a világszemléletét áthatotta a hagyományos kisgazda, polgári demokratikus eszmerendszer. A kommunista diktatúra idején ezek az emberek - mentalitásuknál fogva - szembekerültek a hivatalos politika képviselői által és a kizárólagosságos igényével megjelenő politikai irányvonallal. Az állampárt - a Magyar Dolgozók Pártja - mezőgazdaság-politikájának éles bírálatát jelentette és az 1953. utáni politikai, közéleti erjedés egyik eredménye volt a Petőfi Kör által 1956. október 17-én rendezett Kertmagyarország vita. Ezen felszólat a KSZF tanszékvezető professzora Okályi Iván is. A forradalom és szabadságharc idején Okályi lett a Főiskola Forradalmi Bizottságának elnöke. Az egyes forradalmi események - a KSZF-n is - a többi felsőoktatási intézményben történtekhez hasonlóan zajlottak. A Főiskola hallgatói is jelen voltak 1956. október 16-án Szegeden, a MEFESZ megalakításakor, október 24-én pedig a KSZF-n megalapították a MEFESZ helyi szervezetét. Ennek oktatói titkára: Jenser Gábor tanársegéd, hallgatói titkára: Beck Tibor lett, akit a végleges Forradalmi Bizottság egyik hallgatói tagjává is megválasztottak. A megelőző napon - a forradalom nyitányakor október 23-án - a KSZF oktatói és hallgatói a Főiskola zászlaja alatt közösen vonultak a Bem térre, hogy részt vegyenek a tüntetésen. A forradalom és szabadságharc napjaiban a Főiskolán két szervezet alakult. Egy kollektív irányító és döntéshozó testület a Forradalmi Bizottság és az őrzési, védelmi feladatokat ellátó Nemzetőrség. Magának a Forradalmi Bizottságának a megalakulása, a Főiskolán két lépcsőben történt. Először - 1956. október 31-én - csak egy úgynevezett ideiglenes Forradalmi Bizottság megválasztására kerülhetett sor. A választáson, ugyanis csupán az oktatók és hallgatók kevesebb, mint 50%-a vett részt. A végleges Forradalmi Bizottság megválasztása csak 1956. november 3-án történhetett meg. Mind az ideiglenes, mind pedig a végleges Forradalmi Bizottság személyi összetétele azonos volt. A tagok létszáma és jogállása tekintetében a két Bizottság felépítése eltért egymástól. Az ideiglenes Forradalmi Bizottság egy elnök, 20 dolgozói tag, 4 „teljes tanácstagi jogkörrel” behívott dolgozó és az ifjúságot képviselő 2 hallgatói küldöttből állt. A végleges Forradalmi Bizottság felépítésében az előbbiekhez képest annyi különbség volt, hogy a fentebb említett 4 „teljes tanácstagi jogkörrel” behívott dolgozó a Bizottság állandó tagja lett, ugyancsak a tagok közé kívántak iktatni „az ifjúság által jelölendő 8 hallgatót”. Továbbá sor került 10 póttag megválasztására is. Mind az ideiglenes Forradalmi Bizottság, mind pedig a végleges Forradalmi Bizottság elnöke a már említett Okályi professzort választották, aki vonakodva bár, de elfogadta a megválasztását. Az első bizottsági ülést 1956. november 1-jén tartották. Ezen az ülésen összeállították - a megtorlások idején túlzó minősítéssel „halállistaként” aposztrofált - jegyzéket, amely azon személyek nevét tartalmazta, akiket kitiltottak az intézmény területéről. Ekkor határozta meg a Bizottság a már említett másik „forradalmi” szervezet a Nemzetőrség feladatkörét is. A határozat alapján ez a főiskolai épületek és telepek fegyveres őrizete lett. 149
