Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)

Bevezető

Egyetemi és főiskolás diákmozgalom 1956-ban

részvételével megtartott forró hangulatú diákgyűlésen kimondták MEFESZ megalakítását, hamarosan létrehozták a kari szervezeteket és felállítottak egy 18 tagú bizottságot a zászlóbontó nagygyűlés előkészítésére. Megfogalmaztak egy felhívást, amelyet eljuttattak számos felsőoktatási intézményhez, amelyben felszólították az egyetemistákat, hogy csatakozzanak az új diákszövetséghez. Háromnapos előkészületek után, október 20-án, több ezer hallgató részvételével rendezett nagygyűlés jóváhagyta a szervezet programját és szervezeti szabályzatát. A programban, amelyet a diákok által felvetett követelések alapján állítottak össze, tanulmányi és szociális elvárások mellett politikai követelések is megfogalmazódtak: szabad, demokratikus választások esetleges megrendezése, az 50-es évek hibás politikájáért és törvénytelenségekért felelős vezetők bíróság elé állítása, személyi változások az MDP felső vezetésében és Nagy Imre beválasztása a KV-ba.4 A szegedi eseményekről és a diákság követeléseiről nemcsak a helyi lapok, de az MTI jelentése alapján az országos lapok is beszámoltak, sőt a Szabad Európa Rádió is hírt adott róluk. A szegediek Budapest mellett más egyetemi városokba, többek között Debrecenbe, Miskolcra, Pécsre és Veszprémbe is elküldték követeiket, hogy ismertessék a MEFESZ célkitűzéseit és szervezeti szabályzatát. Az alapítók elképzeléseiben a MEFESZ még, mint az egyetemisták érdekeit képviselő egyesülés - „érdekszövetség” - szerepelt, s nem direkt politikai szervezet. Nem kívántak véglegesen szakítani a DISZ-szel, s programjuk is óvatosnak tekinthető, nem szerepelt benne a szovjet csapatok kivonása, noha ez a hallgatók körében népszerű követelés volt, 20-i nagygyűlésen is felmerült. Jellemző, hogy Kiss Tamás és Lejtényi András joghallgatók, az ifjúsági rétegszervezet vezetői, október 20-án éjjel Budapestre utaztak, hogy részt vegyenek a DISZ KV által összehívott országos értekezleten. Tény viszont, hogy budapesti tartózkodásukat arra is felhasználták, hogy telefonon kapcsolatot teremtsenek különböző budapesti és vidéki egyetemekkel, sőt személyesen is részt vettek egyetemi gyűléseken. A MEFESZ létrehozása önmagában nem volt forradalmi tett, hisz Kónya Albert oktatásügyi miniszter is hozzájárulását adta, de jelentős lépés volt, mert megteremtette az önálló demokratikus diákmozgalom szervezetiintézményi keretét.5

Amíg a diákmozgalom indulásánál a szegedieknek volt nagy szerepük, addig a további napokban, s különösen október 22-én és 23-án, a felkelés, illetve forradalom a kirobbanásában a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) hallgatói kerültek kulcspozícióba. Szeptember végén, október elején a műegyetemisták is mozgolódni kezdtek, felkeltődött érdeklődésük a politikai kérések iránt, s a diákotthonokban esténkét élénk eszmecserék zajlottak. A sajtóból tudomást szereztek a szegedi MEFESZ megalakulásáról. Október 19-én a BME budai várbeli Központi Diákszállóján a hallgatók összejövetelükön tizenöt pontból álló határozatot fogadtak el, amelyet a Jövő Mérnöke és a Szabad Ifjúság is közölt. Ezek egy kivételével oktatási kérdéseket érintettek és a hallgatók szociális helyzetének javítását célozták. Itt hangzott el először az egyetemen, hogy a szovjet csapatokat azonnal vonják ki Magyarország területéről. Mindez még a DISZ égisze alatt zajlott és az egyetem rektora is támogatta a diákok követeléseit, Farkas Mihály ügyének nyílt bírósági tárgyalását kivéve.6

4 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 7., 9., 15. és 16. sz. iratok.

5 Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, 1956 - Szeged. Belvedere Meridionale Kiadó. Szeged, 2002. 7-221. o. (A továbbiakban Kiss: MEFESZ, 1956.); Farkas Csaba: Szegedi egyetemisták a forradalomban. In Nagy Imre és kora. III. 18-23. o. (A továbbiakban Farkas: Szegedi egyetemisták a forradalomban ); Pallai Péter-Sárközi Mátyás: A szabadság hullámhosszán. Az 1956-os magyar forradalom története a BBC elmondásában. Helikon Kiadó. Budapest, 40-43. o. (Az 1988-ban készült interjú Czigány Magdával.)

6 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 11. és 12. sz. iratok.

13