Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)

Bevezető

Vida István “tiszta közélet” jelszava, a vita szellem és kritika (igaz lassú) terjedése a sajtóban és rádióban. Példát adott, hogy a pártszerveztek, a népfront bizottságok és más szerveztek kezdeményezésére országszerte különböző elnevezésű körök, vitafórumok alakultak, amelyek rendendezvényein nyíltan felszínre kerültek az értelmiség különböző rétegeit foglakoztató problémák, s ahol néha óvatosan, néha kevésbé óvatosan, a szakmai kérdéseken túl, politikai jellegű követelések is megfogalmazódnak. Nagy hatást gyakorolt az egyetemista fiatalokra a rendszert egyre nyíltabban bíráló, reformkommunista nézeteket hirdető Petőfi Kör, amely 1956. szeptember közepén, két hónap után felújította tevékenységét. Nem kerülte el a figyelmet Nagy Imre visszavétele a pártba, s Farkas Mihálynak, s ÁVH volt vezetői közül többek letartóztatása, akik felelősek voltak a törvénysértésekért és a koncepciós perek megrendezéséért. Külpolitikai téren a lengyelországi események keltettek érdeklődést. Varsóban október 18-ra összehívták a LEMP Központi Bizottságát, s hírek teijedtek el a nemzetközi sajtóban, hogy a szovjetek meg akarják akadályozni a korábban bebörtönzött, nacionalistának bélyegzett W. Gomulka első titkárrá választását, s mozgósították lengyelországi csapataikat. A tanévnyitók az egyetemeken és főiskolákon országszerte szeptember 5. és 10. között zajlottak le. A politikai aktivizálódás, a szervezkedés és kapcsolatkeresés, a gyűlésezés, a követelések és nyilatkozatok megfogalmazása azonban csak október elején kezdődött, miután az oktatás beindult. A diákmozgalom országossá és tömegessé október második felében vált. Bázisát a nagy egyetemi központok - Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged - alkották. Mellettük szerepet játszott még Keszthely, Mosonmagyaróvár, Sopron és Veszprém. A megmozdulásokban - szociális hátterétől függetlenül — az egyetemista és főiskolás társadalom szinte minden rétege részt vett, sőt több helyen a fiatal oktatók és középiskolások is csatlakoztak hozzájuk. A hangadók zömmel a bölcsészek, jogászok és a műegyetemisták lettek. Már a tanévkezdést megelőző DISZ-táborokban, majd a vezetőségválasztó taggyűléseken több helyütt élénk, kritikus szellemű politizálás folyt, s a tisztújítás során a hivatalos jelöltekkel szemben új arcok is bekerültek a vezetőségbe. Az első utcai tüntetésre 1956. október 6-án Rajk Lászlónak és társainak temetése után került sor. Az ELTE BTK és a TTK, valamint a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak 200-300 fos csoportja a Kerepesi temetőtől a Hősök terén, az Andrássy úton át a Batthyány-mécses felé haladva NÉKOSZ- dalokat énekelt, és kifejezetten politikai jelszavakat kiabált, közöttük azt, hogy „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon”, s a jugoszláv-magyar barátságot éltette. A rendőrség nem lépett fel a tüntetők ellen.3 Az esmény azonban nem váltott ki viszhangot. Az első DISZ-től független egyetemista ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) 1956. október 16-án, Szegeden alakult meg. Itt az egyetemi vezetés, megelőzve a minisztériumi instrukciókat, lazítani igyekezett a merev oktatási struktúrán, lehetővé tette többek között alternatív kurzusok felvételét. A hallgatókat felbolygatta a reformok ígérete, valamennyi karon és a tanárképző főiskolán kisebb nagyobb csoportosulások alakultak ki. A legmozgékonyabbak a jogászok voltak. Amikor Szegedre is eljutott a híre, hogy a pesti bölcsészek az orosz nyelv fakultatívvá tétele érdekében titokban országos akciót szerveznek, és sztrájkolni készülnek, felkarolták a kezdeményezést, de egyben át is alakították. Tisztában voltak vele, hogy a befolyását vesztett DISZ már nem alkalmas az ifjúság érdekeinek képviseletére, ezért hozzáláttak egy, az MDP ifjúsági szervezetétől független új diákszervezet létrehozásához. A városi és az egyetemi disz-funkcionáriusok elutasító álláspontja ellenére a 16-án mintegy 800 hallgató 3 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. Forradalom - ellenállás - megtorlás. Válogatott dokumentumok. Felelős szerkesztő: Vida István. Gondolat Kiadó - Nagy Imre Alapítvány. Budapest, 2007. 326. sz. irat. (A továbbiakban Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958.) 12

Next

/
Thumbnails
Contents