Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Borsodi Csaba - Kissné Bognár Krisztina helyzetben 1956. november 3-án ült össze a Budapesti Diákparlament a bölcsészkar Pesti Barnabás utcai épületében, ahol megválasztották az Országos Egyetemi Forradalmi Diákbizottságot, amelynek zömét a bölcsészkar diákjai alkották, de amelyet már nem mindenki fogadott el az egyetemi diákság legitim képviselőjének. A bizakodó hangulatban már készült a közben napilappá alakult Egyetemi Ifjúság november 4-i száma, amelynek címlapján a “Megállt a szovjet áradat” címmel megjelenő cikk a Tökölön folyó magyarszovjet tárgyalásokról tudósított, bízva abban, hogy ezek eredményesek lesznek. Tragikus tévedés volt. A fegyveres harcot november 4. után az egyetemi nemzetőrség bölcsészkari egysége értelmetlennek látta és feloszlott. Az egyetem központi épületében levő fegyveres csoport megpróbálkozott az ellenállással, de ennek sem volt értelme.171 A harcokban az egyetem központi épülete is több belövést kapott. November 4. után a tanítás szünetelt és csak 1957. februárjában indult meg újra. A pillanatnyi bénultság után a forradalomban jelentős szerepet játszók közül azok, akik nem kényszerültek emigrációra, újraélesztették az Egyetemi Forradalmi Bizottságot és a MEFESZ-t. A december 9-e utáni időszakban a MEFESZ működését még fenn lehetett tartani, ennek a szervezetnek vezetését aztán fokozatosan azok vették át, akik a kádári konszolidáció hívei voltak és a MEFESZ 1957 májusára megszűnt létezni. Az újonnan létrehozott KISZ-be tömörítette a kormányzat az egyetemi ifjúságot is. Nem volt reális lehetőség arra, hogy egy független egyetemi ifjúsági szervezet fennmaradjon. Az egyetemen azonban még működtek a korábban létrehozott új szervek. 1956 novemberében gyakorlatilag “kettős hatalom” alakult ki az ELTE-n. Az egyetemen dolgozott az Egyetemi Forradalmi Bizottság és a Gazdasági Osztály Forradalmi Bizottsága, amely átszervezéseket, áthelyezéseket kezdeményezett. Mellette újra működni kezdett a Rektori Tanács.172 A tanács 1956. november 26-án ült össze, ahol intézkedtek arról, hogy a minisztérium és az egyetemi személyzeti osztály káderanyagait ki kell osztani, de egyéb intézkedések megtételére a tanács nem tartotta magát jogosultnak.17 ’ A Rektori Tanács a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatának megfelelően a forradalmi bizottságokat tanácsadó testületként ismerte el.174 A karok közül legaktívabb - az ekkor már újra egyesített - Bölcsészettudományi Karon 1956. november 30-án került sor a végleges forradalmi bizottság megválasztására. A kari Forradalmi Bizottság elnöke Pais Dezső professzor, titkára Szabó Dénes lett.175 Az Oktatási Minisztérium a szovjet beavatkozás után 1956. november 30-án hívta össze a felsőoktatási intézmények vezetőit. A rektor beszámolója szerint176 Kónya Albert kormánybiztos ígéretet tett az egyetemi autonómia megteremtésére és tiszteletben tartására, a hatáskörök decentralizálására, az egyetemi és kari tanácsok jogainak és szerepének a növelésére, a forradalmi bizottságokat az egyetemi vezetés munkáját kiegészítő politikai tanácskozó testületként jelölte meg. A rektorok közös nyilatkozatot tettek a tanácskozás után, miszerint addig nem indulhat meg az egyetemi munka, amíg a hallgatók személyi biztonságát illetően az egyetemek biztosítékot nem kapnak. Ekkor már történtek 171 Beck - Germuska i. m. 119. p. Román Károly visszaemlékezése 172 Beck - Germuska i. m. 128. p. 173 ELTE Lt. Rektori Hivatal iratai 1/i. Bizalmas iratok 1956. november 26-i ülés, illetve annak határozatai ELTE Lt. 1/b kötet 2-3. 174 6/1956 (XI. 12) számú határozat 175 ELTE Lt. Rektori Hivatal iratai 1/i. Bizalmas iratok Jegyzőkönyv az ELTE BTK Forradalmi bizottságának megválasztásáról. 176 ELTE Lt. Rektori Hivatal iratai 1/i. Bizalmas iratok Rektori Tanács 1956. december 3-i ülésének jegyzőkönyve 126
