Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Orvostudományi Egyetem A megtorló eljárások során sajátosan keveredtek a hatalmi érdekek, a politikai bosszúvágy, valamint személyes indítékok. E folyamatnak egyik kései eleme volt Haynal Imrének, a II. sz. Belgyógyászati Klinika legendás hírű professzorának eltávolítása az egyetemről 1958 elején. A fennálló politikai rendszerrel elvi okokból nem rokonszenvező Haynal és a Gegesi Kiss Pál rektor közötti viszony már 1956 előtt sem volt felhőtlen, de Haynal akkor még szakmai okok miatt - paradox módon - az akkori politikai vezetés bizonyos védelmét élvezte. A politikai elit forradalom utáni változásával ez megszűnt, így a pozíciójára különösen érzékeny Gegesi Kiss előtt új lehetőség nyílt. Az Általános Orvoskar 1958. január 22-i ülésén egy szóbeli provokációt követően éles szóváltás alakult ki Haynal professzor és Gegesi Kiss rektor között, melynek során a professzor többek között forradalomnak nevezte 1956-ot és a rektor szemére hányta akkori bujkálását. A történtek után a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1958. február 13-i ülésén határozott Haynal azonnali nyugdíjaztatásáról, ami rögtön szélesebb összefüggésbe helyezi az ügyet.152 Az ellenforradalom leverésében és az ország gazdasági rendjének helyreállításában kifejtett tevékenysége elismeréséül Gegesi Kiss Pál rektor 1958 januárjában megkapta a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát. A forradalom leverését és a megtorlást követő kiábrándultság és passzív ellenállás tükröződött a párt létszámának alakulásában. Egy 1958 elején készült jelentés szerint a 2260 orvostanhallgató közül mindössze 71 fő (3,14 %) volt tagja az MSZMP-nek és 178 fő (7,8%) a KISZ-nek. A 271 fogorvoshallgató között nem volt párttag, a KISZ-nek 31 tagja volt (11,4%). Az 583 gyógyszerészhallgató között csak egy párttag (0,2%) és 47 KISZ-tag (8%) volt található.153 Támogatásukra hozták létre 1958 augusztusában az ún. Népköztársasági Ösztöndíjat, amelyre csak párt vagy KISZ-tagokat lehetett jelölni, kezdetben 29 főt.154 Sokatmondó adat, hogy az 1956-ban működött tanszékvezetők közül hányán újították meg párttagságukat a forradalom után. A 40 főből 9 párttagságára vonatkozóan nem maradt fenn adat, de közülük ketten külföldre távoztak. További 9 fő 1956-ban, és azt követően is pártonkívüli volt. A 22 MDP-tag tanszékvezető közül mindössze négyen léptek át az MSZMP-be, egyikük csak 1958-ban.155 Irodalom Orvosok, orvosegyetemi fiatalok, mentősök a magyar forradalomban. Szerk.: PRÁGAY DEZSŐ. Essen, 1998. 152 SE Lt. 5/a ÁOK Kari tanácsülési jegyzőkönyvek 2. kötet 1957/58. 92. old. Az 1958. január 22-i 1. rendes kari ülés jegyzőkönyve. A történtekről Haynal utóbb levelet váltott Kádár Jánossal, melyet Antalóczy Zoltán közöl Egy klinika élete a Rákosi korszakban. Emlékeim a Haynal klinikáról című könyvében. (Heraldika, Bp. 1997. 143-148.old). 153 SE Lt. 3/a Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 7. kötet 1957/58. 255. old. 154 SE Lt. 3/a Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 8. kötet 1958/59. 14. old. 155 SE Lt. 13. fond. Személyzeti Osztály iratai. A 9 pártonkívüli közül 7 korábban sem volt tagja az MDP- nek, kettőt pedig már korábban kizártak. 111
