Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem A hallgatók másnap, október 20-án Gillemot László rektor elé kívánták terjeszteni követeléseiket. A rendkívüli egyetemi tanácsülésen megjelent hallgatók reális követeléseivel a rektor egyetértett, valamint ismertette az előző napi minisztériumi megbeszélés eredményét is.84 Többek között közölte: „Együtt vagyunk az ifjúsággal mindaddig, amíg az egyetem rendje meg nem bomlik.”85 Ugyanaznap az ÉKME rektori értekezlete tárgyalta a minisztériumi tájékoztatást, valamint a DISZ-szervezet kérésére október 25-ére ifjúsági nagygyűlés összehívását határozták el. Azonban az ifjúság kívánságára engedélyezték és támogatták a 22-i nagygyűlés megtartását is, amelyet az ÉKME DISZ szervezete, főként az építészhallgatók készítettek elő. Szintén 20-án a Bartók Béla úti, másnap pedig a Bercsényi utcai diákszállókban is gyűléseket tartottak a hallgatók. Október 22-én a kora délutáni órákban megkezdődtek a nagygyűlés előkészületei. Az előkészítő bizottság 25 pontban fogalmazta meg a beterjesztendő határozati javaslatot.86 A BME pártbizottsága is ülésezett aznap, ahol Marián István azt javasolta: az oktatók is vegyenek részt a nagygyűlésen az esetleges provokációk megakadályozására.87 A nagygyűlés 15 órakor kezdődött a központi épület Aulájában, amelyen több forrást is összevetve 4-5 ezren vehettek részt és képviseltették magukat más felsőoktatási intézmények is. A gyűlésen felszólalt Cholnoky Tibor rektor, aki az egyetemi tanács támogatásáról biztosította a hallgatóság reális követeléseit, valamint Hajnóczy László oktatási rektorhelyettes, aki Kónya Albert oktatási miniszter egyetértését tolmácsolta. A gyűlésen felszólalt még többek között Kiss Tamás, a szegedi MEFESZ-küldött, a Nagy Imre köréhez tartozó esti tagozatos műegyetemi hallgató Szilágyi József, valamint Kuczka Péter költő az írószövetség részéről és Marián István is. A hallgatók kimondták a MEFESZ-hez való csatlakozást, megalakították az ÉKME MEFESZ szervezetét, amelyhez a Kertészeti Főiskola jelenlevő hallgatói is csatlakoztak. A részben kifütyült „hivatalos” beszédek után a kora esti órákban a levezető elnökség visszavonult. A hangulat egyre radikalizálódott, miközben követeléseiket pontokba fogalmazták.88 Az eredetileg 25 pontos határozati javaslatból 14 pontos határozat lett, amelynek 10, 12, 16, illetve 17 pontos változatai is léteznek. A határozatból eltűntek a diákság helyzetének javítását célzó intézkedések és jellegzetesen pártellenzéki, valamint az általános demokratizálódást szolgáló követelések jelentek meg, illetve néhány, a nemzeti függetlenséggel kapcsolatos pont (követelték többek között a szovjet csapatok kivonását és a többpártrendszer újbóli megteremtését).89 84 Október 19-én az Oktatásügyi Minisztériumban megbeszélést tartottak az egyetemek és főiskolák vezetőinek részvételével. Itt jelentette be Kónya Albert miniszter, hogy többek között fakultatívvá tették az idegen nyelvek tanulását, megszüntették a kötelező testnevelést és a párttörténet tantárgy óraszámát csökkentették. 85 A rendkívüli diákgyűlésről szintén beszámolt a Jövő Mérnöke október 23-i száma 86 A dokumentum a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban található (PIL 290. f. 1/11. ő. e., 27-29. lapok) 87 Pőcz Erzsébet: Kronológiai előtanulmány a Budapesti Műszaki Egyetem 1956-os történetének feldolgozásához. Műegyetem 1956 Alapítvány, Bp. 1996., 23. p. 88 Lipták Béla visszaemlékezése szerint ez a pont akkor következett be, amikor egy dadogós diák az oroszok kivonulását követelte. 89 Az egyetemen sokszorosított 14 pont szövege. HATÁROZAT Csatlakozunk a szegedi Egyetemisták javaslatához és megalakítottuk az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem MEFESZ szervezetét. A szervezethez a Műegyetem és a Kertészeti Főiskola jelenlévő hallgatói is csatlakoztak. Az új MEFESZ feladata lesz a súlyos politikai kérdésekben a diákság állásfoglalását határozattá nyilvánítani és az egyetemi ifjúság jelenleg megoldatlan problémáit (honvédelmi oktatás, menza, diákotthon, 73
