Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Batalka Krisztina követeléseit (fakultatív nyelvoktatás, menzák normáinak felemelése stb.), ekkor ez már későinek bizonyult.81 Ugyanezen a napon este az ÉKME Rózsa Ferenc diákotthonában lakógyűlés tartottak, amelyen az egyetem vezetői is megjelentek és tájékozódtak a hallgatók problémáiról. Egy nappal korábban a BME MDP szervezetének végrehajtó bizottsága levelet írt az MDP KV-nak, amelyben aggodalmát fejezte ki a XX. kongresszus és a júliusi határozatok irányvonalának megvalósítását akadályozó erők működése miatt. „Az egyetem egész közvéleménye és a párt végrehajtó bizottsága is súlyosan elítéli azokat a vezetőket, akik tudatosan részt vettek a gyilkosságok előkészítésében és megingatták a párt hitelét és befolyását ország-világ előtt... Maradéktalanul felelősségre kell vonni a felelősöket, de különbséget kell tenni a tudatos kártevő és azok között, akik nem láttak tisztán...”82 Ezen kívül javasolták Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását és pártkongresszus összehívását. Az október 19-i diákgyűlés azonban nagyobb visszhangot váltott ki az egyetemen, mint ez az állásfoglalás, mivel ez az általános (politikai) kérdéseken túl nem ölelte fel azokat a problémákat, amelyek az ifjúságot leginkább foglalkoztatták. A műegyetemen lezajló forradalmi események egyik kiinduló pontja tehát az október 19-én este, a Hess András téri (ún. vári) Központi Diákszállóban rendezett diákgyülés volt. A diákszálló megbízott felelőse Marián István, a Hadmérnöki Kar oktatója, az egyetem későbbi katonai parancsnoka volt. A hallgatók 15 pontos határozatot hoztak, amelyben kérték a mérnökök erkölcsi és anyagi megbecsülését, a vezetői állások megfelelő végzettséghez és szaktudáshoz kötését, a katalógusrendszer azonnali eltörlését, a nyelvek és a nem szaktárgyak fakultatívvá tételét, az egyetemi hallgatók külföldi, állami támogatással történő csoportos tanulmányi utazásának lehetővé tételét és azt, hogy egyénileg, az IBUSZ-tól függetlenül is utazhassanak, továbbá a fiatal mérnökök külföldi munkavállalásának lehetővé tételét és hogy ezt ne kössék politikai és családi feltételekhez. A határozati pontok között szerepelt még a diákotthonok túlzsúfoltságának megszüntetése, a menza forint normájának felemelése, a diákélelmezési vállalatoknak az illetékes egyetemek hatásköre alá vonása, az egyetemi autonómia visszaállítása, az egyetemi ifjúság újjászervezése egy új diákvezetőség demokratikus megválasztásával, az utazási kedvezmények visszaállítása, a műszaki könyvek árának leszállítása és tanszersegély, a mérnökképzés létszámának reális megállapítása, a végző hallgatók magasabb ösztöndíja a diplomaterv kidolgozásának idejére, valamint utolsó pontként nyílt tárgyalás követelése Farkas és társai ügyében. A felhívás végén megfogalmazták azt is, hogy amennyiben bizonyos pontok nem valósulnak meg két héten belül, úgy tüntetéssel fogják kimutatni elégedetlenségüket (ennek hasznosságát és időszerűségét már akkor is vitatták néhányan).83 A visszaemlékezők a gyűlés szervezői között Bencze József tanársegédet, Voltig Béla, Szalontai József és Balogh Lajos villamosmérnök hallgatókat említették. 81 Szeptemberben már a változások előszeleként érzékelték, hogy az egyik DISZ-jelöltet nem választották meg a hallgatók, erről még cikk is született a Szabad Népben. Október 3-án az ÉKME DISZ küldöttértekezletén javaslat hangzott el az idegen nyelv szabad megválasztásának lehetőségéről, amelyről tájékoztatták az oktatási minisztériumot is. (Az orosz nyelv fakultatívvá tétele ügyében az ÉKME DISZ titkára október 8-án levelet intézett Kónya Albert oktatásügyi miniszterhez. A dokumentumot közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. Forradalom-ellenállás-megtorlás. Dokumentumok. Felelős szerk.: Vida István. Gondolat Kiadó-Nagy Imre Alapítvány, Bp. 2007., 53. o., a továbbiakban: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958) 82 Fónyad Ernő magángyűjteményéből 83 A gyűlésről beszámoló jelent meg a Szabad Ifjúság október 21-i számában, illetve a 15 pontot a Jövő Mérnöke október 23-i száma is közölte. A 15 pontos határozat lelőhelye: Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Tár Röpiratgyűjtemény, 89.42. 72
