Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Rozs András A dél-dunántúli régióban elterjedt a karhatalom pécsi durva fellépésének, az egyetemisták lefogásának híre, mely radikális ellenakciót váltott ki: egy Tolna megyéből, Bonyhádról érkezett forradalmár csoport fegyveres akciót indított kiszabadításukra. A próbálkozást katonai erővel visszaverték az október 26-án Baranyába érkezett nagyatádi határőr ezred katonái a Komló melletti Zobák-pusztánál.294 A pécsi munkásokhoz is különböző információk jutottak el az október 25-i tüntetés, a Forradalmi Bizottmány megalakulásának, a karhatalom és a rendőrség beavatkozásáról, az eseményekben szerepet játszott egyetemisták, MEFESZ-vezetők sorsáról. A városban olyan hírek terjedtek el, hogy egyetemistákat tartóztattak le, kísértek be a rendőrségre, ott hajnalig fogva tartották, egyesek szerint megverték őket. A Sopiana Gépgyár Munkástanácsa másnap küldöttséget menesztett Vidolovics Nándor vezetésével a MEFESZ vezetőségéhez, és írásban megfogalmazott kérdéseket adott át az egyetemistáknak, melyek a MEFESZ szerepére vonatkoztak az előző napi pécsi forradalmi akciókban.295 296 297 Az egyetemisták válaszát Péter Károly tolmácsolta, aki biztosította a munkásokat, hogy az egyetemi hallgatókra vonatkozó egyik feltételezésüknek sincs valóságalapja, vagyis Péter szerint egyetemi hallgató nem vett részt a Forradalmi Bizottmány megalakításában és nem is tartóztattak le közülük egyet sem. Október 26-án a Pécs Városi Pártbizottság engedett az egyetemi hallgatók által kialakult közvéleménynek és leváltotta tisztségéből Szentistványi Gyuláné egyetemi párt- csúcstitkárt, helyébe kooptálta Lemle Gézát, a marxizmus tanszék fiatal oktatóját,29” aki szimpatizált az egyetemisták reform-mozgalmaival. A pécsi forradalom két fő szervező központja, a Sopiana Gépgyár Munkástanácsa és a „háromkari MEFESZ-vezetőség” együttműködtek egymással. Az egyetemi diákvezetők, így Péter Károly, Belinszky Barnabás, Nedelykov Milán, ott voltak október 27-én azon a Sopiana Gépgyárban szervezett gyűlésen, amelyen a pécsi és a Pécs környéki gyárak, üzemek, vállalatok munkástanácsainak küldöttei megalakították a Munkástanácsok Baranya Megyei Bizottságát. A gyűlésen jelen voltak Baranya megye és Pécs város pártvezetői, valamint az ÁVH és a rendőrség parancsnokai is, azzal a céllal, hogy egy központi munkástanács létrehozásával mintegy elébe mennek az eseményeknek, legalább is megpróbálják azokat befolyásolni. Jelen volt néhány MEFESZ-vezető is, Belinszky Barnabás, Péter Károly. A munkástanács-ülés után Bradács György, a BM Főosztály (ÁVF1) vezetője és Nemes Alajos pécsi rendőrfőkapitány Péter Károllyal a 48-as téri egyetemi kollégiumba mentek, ahol az egyetemisták „permanens diákparlamentet” tartottak. Itt a karhatalmi vezetők együttműködést kértek az egyetemistáktól, amennyiben felajánlották, hogy egy egyetemi hallgató egy-egy munkással, rendőrrel és katonával nemzeti színű karszalaggal és fegyverrel ellátva vegyen részt az utcai rendfenntartásban. A MEFESZ-tagság azonban leszavazta a javaslatot.29 Október 27-én Hajdú Gyula ismert budapesti MDP-vezető érkezett Pécsre, aki előadást tartott az egyetemi hallgatók részére. Beszélt a szocialista forradalmakról, az 1949 utáni magyar politika hibáiról, de igyekezett a szocializmus elvei melletti kiállásra buzdítani az egyetemi ifjúságot, nagyobb hatást azonban nem sikerült elérnie a hallgatóknál.298 294 1956 Kézikönyve. I. kötet. Kronológia, i. m. 71-272. p. 295 BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 3. doboz. 57. szám. A Pécsi MEFESZ Bizottság iratai. Iktatószám és keltezés nélkül. Gépelt. Másolat 296 Péter Károly, i. m. 126-127. p. 297 Péter Károly, i. m. 122. p. 298 Dunántúli Napló, 1956. október 28. szám: „Pécsre érkezett Hajdú Gyula elvtárs”; 1956. október 30. szám: „Az egész magyar nép követelése: Magyarország legyen önálló, független állam. Hajdú Gyula elvtárs az egyetemisták között”; „A szovjet csapatok nem jönnek Pécsre. Hajdú Gyula elvtárs felhívása”; Péter Károly, i. m. 129, 136. p.; Dómján Mihály: A forradalom résztvevője voltam (névtelenül és láthatatlanul a Hazáért és 336
