Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szénái Attila - Lossné Ács Mária tanácskozáson. Csúcsszervébe - melyet a későbbi periratok „elvi csoport” néven jelöltek - Fekete Simon (elnök, V. éves), Dombach Gyula (IV. éves), Szíj Zoltán (111. éves) és Gáti Szabolcs (IV. éves) egyetemi hallgatók, Darin Sándor és Mihala Ferenc egyetemi oktatók tartoztak. Renn Oszkár a képviseleti csoport vezetőjeként hangolta össze tevékenységüket a megyei és egyéb munkástanácsokkal. De természetesen szorosan együttműködtek az egyetemi munkástanáccsal (vezetői Dömötör Ferenc és Szarka Zoltán egyetemi oktatók), valamint Fekete László adjunktussal, aki a Megyei Munkástanácsban az egyetemet képviselte. A legkorábban létrejött egyetemi hírszolgálat működéséről az első fennmaradt dokumentum október 25-i keltezésű. Létrejöttét elsősorban az váltotta ki, hogy a környékbeli üzemek spontán módon az egyetem Diákparlamentjét hívták fel, hogy tájékozódjanak a sztrájkkal vagy a tüntetésekkel kapcsolatos teendőkről. A hírszolgálat a két legnagyobb déli helyiségbe települt. A kb. 20-25 gépírónő az egyetemi adminisztrátorok közül került ki. Ők az északi szobákban felállított rádiólehallgatókból jövő és az érkező személyektől kapott híreket folyamatosan írták katalóguscédulákra. A rögzített hírek a hírszolgálat két vezetőjéhez kerültek - egymást váltva, éjjel-nappal dolgoztak -, akik eldöntötték, hogy melyik hír hova, kihez kerüljön. A rádiólehallgatók (kb. 10-12 fő) idegen nyelveket ismerő egyetemi hallgatók voltak, az adóberendezések műszaki személyzete (Soltész Györgynek, a Fizika Tanszék technikusának és Szőnyi Istvánnak, a tanszék adjunktusának a vezetésével) ugyancsak az egyetemi hallgatók és alkalmazottak közül került ki. A futár - vagy motoros csoport (vezetője Székely János, kb. 20-25 fő) az állandó futárszolgálatot biztosította a régión belüli munkás- és nemzeti tanácsok között. A belső őrség szakmai parancsnokai, Lipták Sándor és Rochlich János századosok, az egyetem katonai tanszékének alkalmazottai voltak. A Diákparlamentet az irányításban Pallagi Sándor és Tóth Tihamér képviselte, utóbbi egyben az ÁVH-dokumentumok feldolgozását is felügyelte. A belső őrség mellett a legnagyobb létszáma kétségtelenül a külső őrségnek (parancsnoka Záhonyi Brúnó alezredes) volt, mely járőrszolgálatával alapvetően hozzájárult a rend fenntartásához. A két katonai szervezetnek - becslések szerint - legalább a hallgatóság fele tagja volt. Ugyancsak a tanszéken kapott helyet a hírszolgálat keretében működő rövidhullámú rádióadó, melyen az egyetemi fordítók jóvoltából hamarosan angol, német, orosz, valamint a szomszédos országok nyelvén is adtak híreket. A hírszolgálat működését, azt, hogy mennyire sokoldalú tevékenységet végző szervezet alakult ki azokban a napokban azoknak az irányításával, akiket október 22-én, illetve 23-án a diákparlament vezetőségébe megválasztottak, csak néhány véletlenszerűen fennmaradt irat tanúsítja. Különös jelentősége volt a rádióadásoknak, mivel a mezőkövesdi erősítő által a 223 méteres középhullámon az egész országban hallható rádióadóként működött a borsodi rádió, a rövidhullámú adók pedig a szomszédos országokban is foghatók voltak. A rádiók működésének műszaki feltételeiről jelentős részben azok a hallgatók gondoskodtak, akik az egyetem rádióamatőr klubjában tevékenykedtek, és azonnal bekapcsolódtak a hírszolgálat működésébe. A Diákparlament már ezekben a napokban vidéken is nagyon fontos szervező tevékenységet folytatott. Október 24-étől megindult az ipari üzemekkel való kapcsolatfelvétel, ami a budapesti egyetemek esetében nem mondható el. Egyetemisták jártak sok községben, ahol segítettek a rend helyreállításában. Ennek segítségével bontakozhatott ki már ekkor a helyi munkástanácsok olyan szövevényes rendszere, mely szinte egyedülálló volt. Október 28-án, vasárnap délben - hosszú évek után először - harangszó hallatszott a rádióból, és a miskolciak figyelme ismét az országos történések felé fordult. Az új 302
