Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Gödöllő Október 24-én és a következő napokban kijárási tilalom volt a fővárosban, a HÉV sem közlekedett, néhányan azonban a Pesten rekedtek közül visszajutottak Gödöllőre. Némelyikük vállán fegyver is volt. Őket igazoltatták és bekísérték a Városi Rendőrkapitányságra. Sem nevük, sem létszámuk nem ismeretes. A járókelők közül néhányan látták az eseményt és figyelemmel kísérték a fejleményeket, s 25-én megállapították, hogy az őrizetbe vettek nem hagyták el a rendőrség épületét, amelyben most már felfegyverzett civilek és az aszódi Gépesített Lövészezred katonái tartózkodtak - tüzelőállásban. Az utca embere nem tudhatott arról, hogy 24-én hajnalban a Honvédelmi Minisztériumban különbizottság alakult a katonai diktatúra bevezetésére, és ennek első lépése-ként fegyverhez juttatták az MDP vezető tisztségviselőit.209 (így kerülhetett húszegynéhány karabély lőszerekkel együtt 25-én B.Z. szakszervezeti elnök és néhány hallgató segítségével az egyetem épületébe.)210 25-én a délutáni-esti órákig bizonyára nem jutott el a Parlament előtti délelőtti vérfürdő híre s este egy csoport gyanútlan fiatal elhatározta, hogy utánajár: mi lett a hallgatókkal. Útjuk a mozi előtt vezetett el; az elő-adás éppen ekkoriban fejeződött be. Sokan csatlakoztak a rendőrség felé haladó csoporthoz, mert senki nem sejtette, hogy a rendőrség épületénél géppisztoly- és golyószórótűz fogadja őket. A sortüzre a tömeg menekült, még a könnyebben sebesültek is találtak fedezéket, a tizenhét éves Balázsovich András gimnazista azonban a helyszínen maradt. A véres esemény utáni reggelen az aszódi katonai egység lefegyverezte a rendőröket és a néhány őrizetest szabadon bocsátotta.211 A rendőrség ezzel fel is oszlott Gödöllőn. A rend fenntartására nemzetőrséget szerveztek s a közfeladatok ellátására megalakult a városi, ill. járási Ideiglenes Nemzeti Bizottság. Az egyetem főépülete homlokzatáról október 26-án távolították el a csillagot. Addig akadálytalanul működött az MDP. Vezetői arra igyekeztek rávenni a hallgatókat, hogy utazzanak haza, mert a helyzet nem teszi lehetővé az előadások folytatását. Sokan éltek is e lehetőséggel, s akadtak, akik otthon kapcsolódtak be a forradalmi szervek tevékenységébe. A hallgatóság egy másik része a gödöllői járás falvait kereste fel, hogy a termelés folytatására biztassa a szövetkezeti dolgozókat, s közben alkalmat találtak arra, hogy a forradalom eszméit, követeléseiket terjesszék. Erről több röplap is tanúskodik.212 213 Október 27-én megalakult az egyetemen az Ideiglenes Nemzeti Tanács. Elnökévé a Gödöllőn lakó Pecznik János egyetemi docenst, az Agronómia Kar dékánját választották. Tagjai: Benczik János, Fekete László, Gerencsér Vilmos, Pazur Géza, Páti István, László Domokos, Bódis László, Bellus Zoltán. Máthé Imre rektor telefonon javasolta, hogy vegye tagjai közé Horváth János egyetemi tanárt és László Lajos docenst is. A hallgatóság köréből Dunka Béla, Haris Gyula, Molnár Rózsa és Kugyela János lettek a Nemzeti Tanács tagjai.21 ’ A rendőrség újjászervezése 26-án megindult. Az át-meneti időszakban az intézmények fegyveres őrséget szerveztek vagyonuk védelmére. E helyi szervezetek nagyobb egységbe rendezésére 28-án K. százados, a kistarcsai Rendőrtan-osztály parancsnokhelyettese tett 209 Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956. A forradalom krónikája. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Kézirat (1999) 6-7. p. 210 SZIE Lt. R-461/57. II. a. 211 Az elfogott és szabadon bocsátott hallgatók nevét, létszámát a források nem említik. 212 1956 plakátjai és röplapjai október 22 - november 5. (Összeáll.: Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert). (Bp.) Zrínyi, (1991). 469-471. p. 213 SZIE Lt. R-461II. a. 211
